Lehetséges-e a munkavállaló minimálbér alatti foglalkoztatása másik állam jogának választásával?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

Előfordulhat, hogy a munkáltató úgy kívánja a bérköltségeket csökkenteni, hogy olyan államból alkalmaz dolgozókat, ahol alacsonyabb minimálbér érvényes, vagy pedig a munkaszerződésben a számára kedvezőbb külföldi jogot rendeli alkalmazni. Jogszerű lehet-e ily módon a munkavállaló minimálbér alatti foglalkoztatása?

Szabadulás a közös tulajdontól – Hogyan szüntethető meg a közös tulajdon?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog, Tulajdonjog

Gyakran előfordul, hogy valamely dolognak – különösen ingatlannak – több tulajdonosa van. Közös tulajdon akár olyan személyek között is létrejöhet, akik nem ismerik egymást, és eredetileg nem is állt szándékukban tulajdonközösséget létrehozni. Ilyen helyzet állhat elő például öröklés esetén. A közös tulajdon megszüntetésének számos indoka lehet, például ha a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni a közös ingatlan használatában, a költségek viselésében stb. Mikor és hogyan lehetséges a közös tulajdon megszüntetése? Megtagadhatja-e a bíróság a közös tulajdon megszüntetését?

Fogyasztó vagy nem fogyasztó – Kibújhat-e a bank a devizahitel elszámolás alól?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Márciusban elindult a fogyasztói devizahitelekkel való kötelező elszámolás, amely alapján a bankok el kell számoljanak a fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban több ügyfelünk is jelezte, hogy olyan tartalmú levelet kapott a pénzintézettől, hogy bár magánszemélyként vásárolta a gépjárművet, de a jármű jellegéből adódóan ő mégsem minősülhet fogyasztónak. Valóban így van-e ez?  

Személyes adatok a munkáltatónál – Milyen személyes adatainkat és hogyan kezelheti a munkáltató?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony fennállása során, sőt már az azt megelőző kiválasztáskor a munkavállalók számos személyes adata kerül a munkáltató birtokába. Ezen adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket minden munkáltató köteles megtartani. Mely személyes adatokat kezelhet a munkáltató, és miként? Milyen kötelezettségei vannak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban?

Cégvezetők figyelem – elektronikus úton is érkezhet adóhatósági irat

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Adójog

Két héttel ezelőtti cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a cégek társasági szerződésük módosításakor kötelesek elektronikus kézbesítési címüket a cégjegyzékben feltüntetni. A hatósági iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatban most arra hívjuk fel a cégek figyelmét, hogy az adóhatóság számára már jelenleg is adott annak lehetősége, hogy adóügyekben elektronikus úton küldjenek hivatalos iratokat a cégeknek. Milyen iratokat küldhetnek így? Miként történik a kézbesítés, és mi történik, ha nem vesszük át az iratot?

Elindult a devizahitelekkel való elszámolás – Mikor kell az ügyfélnek kérni az elszámolást?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A tavalyi évben született elszámolási törvény kötelezővé tette a bankok számára, hogy elszámoljanak az ügyfeleikkel kötött fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban érdemes figyelni arra, hogy nem minden devizahitel szerződés esetén automatikus az elszámolás, egyes esetekben külön kell ezt a banktól kérni. Mely kölcsönökkel kell most elszámolniuk a bankoknak? Milyen esetben kell nekünk kérni az elszámolást?

Elektronikus kézbesítési cím – A cégünk e-mailben is kaphat hatósági határozatot?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A Cégtörvény tavaly óta kötelezővé tette, hogy a cégek a cégjegyzékben elektronikus kézbesítési címüket is feltüntessék. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alapításkor, illetve első cégmódosításkor minden cég köteles elektronikus kézbesítési címet (e-mail címet) megjelölni, ami a cégjegyzékben is megjelenik. Mire szolgál az elektronikus kézbesítési cím? Milyen cím jelölhető meg ilyenként? Miért van jelentősége?

Mire jó az óvadék? – Hogyan szabályozza az új Ptk. az óvadékot (kauciót)

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Az óvadék – vagy köznapi elnevezéssel: kaució – kikötése a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgáló egyik elterjedt módszer. Bár a legtöbben a bérleti szerződések kapcsán találkoznak az óvadékkal (kaucióval), pénz formájában, azonban az óvadék ennél jóval szélesebb körben használható biztosíték. Mi szolgálhat óvadékként a készpénzen kívül? Miért előnyös az óvadék, és hogyan érvényesíthető?

Négy dolog, amit érdemes tudni a vezető állású munkavállalókról

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

Minden munkahelyen vannak olyan dolgozók, akik az utasításokat adják, és olyanok is, akik ezen utasításokat kapják és végrehajtják. A munkáltatót vezető és irányító személyek sok tekintetben előnyt élveznek az „egyszerű” dolgozókhoz képest, azonban ennek ellentételezéseként törvényben rögzített fokozott felelősségük van, és kevesebb munkajogi védelmet élveznek. Kik minősülnek vezetőnek? Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Hogyan alakul a felelősségük?

Kötelező cégmódosítás 2015. – Kinek kell most társasági szerződést módosítani?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A két évvel ezelőtt lezajlott kötelező cégmódosítási, illetve adatbejelentési hullám után most újra van egy olyan törvényi határidő, amelyre érdemes odafigyelni a cégek egy csoportjának. 2015. március 15-ig a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak kötelező az társasági szerződésiket új Polgári Törvénykönyv szabályaihoz igazítani. Minden esetben kötelező-e azonban a társasági szerződés módosítása?

45 / 20 oldal« Első...10...1819202122...3040...Utolsó »

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége