Hogyan adható el az üzletrész?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Az üzleti életben egy-egy cég komoly értéket képviselhet. Olyan esettel is lehet bőven találkozni, amikor egy tulajdonos, alapító később úgy gondolja, hogy évekig épített cégétől megválna, eladná az üzletrészét. De hogyan teheti ezt meg?

Vakáció – avagy mit kell tudni a szabadság kiadásáról?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Munkajog

Talán még mindenki emlékezetében élénken élnek az iskolás évek édes pillanatai, melyek közül a nyári szünet előtti utolsó napokban táblára írt Áció-Káció-Akáció-Vakáció örömteli várakozást varázsolt az osztálytermekbe. Vakációzni felnőttként, munkavállalóként is szeretünk, szeretnénk. Ehhez azonban szabadságot kell kivennünk. De hogyan, mennyit és milyen szabályok kötnek bennünket?

Kié a vagyon, ki lesz az örökös?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Polgári jog

Ki ne ábrándozott volna már gazdag amerikai nagybácsiról? Esetleg arról, hogy váratlanul mesés vagyont örököl? Mióta az emberiség vagyont halmoz fel, mindig fontos kérdés volt, hogy ki lesz az örökös. Napjainkban sincs ez másként, hiszen az öröklés szabályai mindenki számára lényegesek. Ki előbb, ki utóbb, de biztos, hogy találkozunk vele életünkben. De ki lesz a jogszerű örökös?

Valóban megszűntek a TEÁOR kódok?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

A TEÁOR kódokat ma már a cégek társasági szerződésében nem kell feltüntetni és a cégbírósághoz sem kell bejelenteni. De mit is jelent a TEÁOR és ezzel valóban megszűnt?

Elsőként nézzük meg, hogy mit is jelent a bűvös TEÁOR! Ez nem más, mint a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere. Ez alapján sorolják kategóriákba az egyes gazdasági tevékenységeket.

Valóban megszűnt a TEÁOR?

Alkotmányellenes az új Polgári Törvénykönyv?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Polgári jog

Biztosan sokan hallottak már arról, hogy új Ptk. – így rövidítjük a Polgári Törvénykönyvet, mely a mindennapi élet számos területét szabályozza, mint például a szerződéseket, a kártérítést, az öröklést és még sorolhatnánk – született. Ez persze nem olyan friss hír, hiszen még 2009-ben elfogadásra került az új Polgári Törvénykönyv. Mégsem alkalmazhatjuk, de miért is? A Polgári Törvénykönyvvel van a hiba? Pontosan miről is döntött az Alkotmánybíróság?

Hol lehet a cég székhelye?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Egy cég nem működhet székhely nélkül. De pontosan mi is a székhely és hol lehet? Na és mit jelent a telephely és a fióktelep?

A székhely a törvény szerint nem más, mint a cég bejegyzett irodája, az a hely, ahova a cég részére levelet lehet küldeni, ahol őrzik a cég iratait. Ezt a helyet minden esetben cégtáblával is jelölnie kell a cégnek.

De hol lehet a székhely?

Hol pereskedhetünk?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Peres eljárások, Polgári jog

A kérdés elsőre talán furcsán, sőt mi több bután is hangzik. Hiszen mindenki tudja, hogy a bíróság a perek színtere. De mindegy, hogy melyik? Van erre előírás? Mi alapján választhatunk és egyáltalán kell-e, vagy érdemes-e választanunk a bíróságok közül?

Létezik még alkalmi munka?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Munkajog

A minap egy konferencián tartottam előadást, amikor egy résztvevő cégvezető jelezte, hogy ő bizony úgy hallotta, hogy megszüntették az alkalmi munkavállalás lehetőségét, hiszen megszüntették a kiskönyvet. Az biztos, hogy az ezzel kapcsolatos szabályozás 2010. április 1-től változott, de ezzel tényleg vége az alkalmi munkavállalásnak, az ezzel kapcsolatos egyszerűbb szabályoknak?

Alkotmányellenes jelzálogok

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Kintlévőség kezelés, Polgári jog, Tulajdonjog

A körbetartozás már évek óta komoly problémát jelent a magyar cégek körében. Nagy mértékben igaz ez az építőiparra, ahol igen jelentős tartozások is felhalmozódhatnak, előidézve ezzel cégek kényszerű megszűnését is. Ugyanakkor ezzel összefüggésben, különösen a lakáspiacon a lakosság, a magánszemélyek is szembesülnek a káros hatásokkal.

Az építőipari körbetartozások felszámolása érdekében vezették be azt a törvényi szabályt, mely kimondta, hogy az építési vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon jelzálogjog illeti meg biztosítva a vállalkozói díjkövetelés kifizetését. Ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánybíróság 2010. március 29-én eltörölte. Hogy miért?

44 / 42 oldal« Első...102030...4041424344

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége