Hogyan biztonságos új építésű lakást vásárolni?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog

Az ingatlan piac sokak véleménye szerint leállt, vagy legalábbis lelassult. Fokozottan érintheti ez az új építésű lakások keresletét, a kínálat ugyanis még mindig széles. Az új építésű lakás mellett sok érv szólhat, azonban sajnos ellene is, hiszen bedőlt projektekről, rossz kivitelezésről itt is ott is hallani. De lehetséges biztonságosan új lakást venni? Hogyan, mire figyeljünk vevőként?

Kinek nem kell öröklési illetéket fizetnie?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Adójog

Az öröklési illeték ismét módosult, és sokak számára igen kedvezően. De kinek lesz jobb és hogyan? Nézzük meg a pontos részleteket.

 Az öröklési illetékkel kapcsolatos előírásokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.

 Ahhoz, hogy a szabályokat megértsük, ismernünk kell, hogy mi is az alapja az illetéknek, mi után számolják azt ki. Az illetéket az örökölt vagyon úgynevezett tiszta értéke alapján határozza meg az Adóhivatal. Az örökölt vagyon tiszta értékét nem más, mint a hagyatékot terhelő tartozásokkal csökkentett forgalmi érték.

Vagyis, ha például az örökölt ingatlant jelzáloghitel terheli, melyet vissza kell fizetni, akkor a még fennálló hitel összege a forgalmi értékből levonásra kerül, és az után senkinek sem kell illetéket fizetnie.

 Korábban is így volt, és ez most sem változott, hogy az örökös és az örökhagyó rokoni kapcsolata határozza meg a fizetendő illeték mértékét. Ezen túl fontos az is, hogy mi van az örökségben, hiszen ez alapján is eltérhet, hogy mennyit kell fizetni.

 Ki mentesül a fizetési kötelezettség alól az új szabályok alapján?

 A legújabb változás az, hogy az örökhagyó egyenes ági rokona semmilyen illetéket nem kell, hogy fizessen. Mit jelent ez? Ki az egyenes ági rokon?

Egyenes ági rokonság alatt a leszármazókat, illetve felmenőket értjük, vagyis a gyermek, unoka, dédunoka, szülő, nagyszülő, dédszülő. A kedvező szabály az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is vonatkozik.

 A fenti mentességet élvező rokoni kapcsolatokon kívül továbbra is megmaradt, hogy a további rokoni kapcsolat szerint 3 csoport létezik, és a csoportokon belül eltérő szabályok élnek.

 Az I. csoportba a közeli hozzátartozók közül a házastárs, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha- és nevelőszülő tartozik.

Nekik kell a legkevesebb illetéket fizetni.

 A II. csoportba ma már csak az örökhagyó testvére tartozik. Nekik többet kell fizetniük, mint az I. csoportba tartozó rokonoknak.

 A III. csoportba már mindenki más beletartozik. Százalékosan ők fizetik a legtöbbet az államkasszába.

 Az új szabályok mellett megmaradt egy régebbi, 2009 elejétől meglévő kedvezmény is, mely szerint az I. csoportba tartozó örökösök 20 millió forintig illetékmentesen örökölnek. Abban az esetben azonban, ha az ő örökségük több mint 20 millió forint, akkor sem kell a teljes örökség után megfizetniük a kötelező illetéket, csak a 20 milliós határ feletti összeg után kell befizetniük azt.

 Amennyiben a pontos mértékeket is szeretné valaki megismerni, azt az illeték törvényben, vagy az APEH internetes oldalán is megtalálhatja, fontos azonban, hogy minden esetben a 2010. augusztus 28-tól hatályos szöveget keresse.

A közös ingatlan tulajdon – áldás vagy átok?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog

Elég gyakori, hogy egy-egy ingatlannak több tulajdonosa is van. Sok esetben ez a tulajdonosok akaratából jön létre, azonban vannak olyan esetek is, amikor a kényszer szüli ezt a helyzetet. Gondoljunk itt a több gyermek általi öröklés esetére, vagy akár arra, hogy egy-egy pár a közös élet reményében közösen vásárol meg egy ingatlant. Sok esetben ez persze semmiféle problémát nem okoz, azonban vannak esetek, amikor átokká is válhat. Hogyan tudunk hát megszabadulni a közös ingatlantól?

 

Derült égből jelzálogjog?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog

Bár az ingatlanok hiteles adatai ma már bárki számára elérhetőek, mégis előfordulhat, hogy az ingatlan megvásárlásakor derül ki, hogy a tehermentes ingatlan bizony még sem az, az ingatlanra jelzálogjog van bejegyezve. Senki ne lásson azonban már előre rémeket, inkább készüljünk fel, hogy a kockázat valóban elkerülhető legyen.

 

Választhatunk döntő bírót? – avagy mi is a választott bíráskodás

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Peres eljárások

Ma, amikor egyre gyorsuló világunkban nap mint nap tapasztalhatjuk a mondás igazságát – az idő pénz – bizony nem mindegy, hogy egy-egy felmerülő vita esetén ki, hogyan és mennyi idő alatt hoz végleges döntést. Sajnos az állami igazságszolgáltatás sebessége nem tart lépést a gazdasági élet támasztotta követelményekkel. A peres eljárások még most is évekig húzódnak, és ráadásul nem is olcsó megoldás egyik félnek sem.

De mit tehetünk? Hová fordulhatunk, ha igazunkat keressük?

 Az egyik lehetséges megoldás, ha választott bíróság dönt, dönthet a kialakult vitában. De hogyan és milyen szabályok alapján?

 

Utazási szerződés – avagy mire figyeljünk nyaralás előtt és alatt

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Polgári jog

A nyár a pihenés és sokaknak az utazás időszaka is. Ki egyedül vág neki a nagyvilágnak, ki a szakemberekre bízza magát és utazási irodához fordul. Ma már olyan sok utat kínálnak, hogy mindenki megtalálhatja a kedvéhez és pénztárcájához valót. Egyben azonban minden ajánlat közös – a nyaralni vágyó és az utazási iroda utazási szerződést köt egymással.

 Végül nagyon sokan szép emlékekkel és kipihenve térnek haza. De mit tehetünk, ha valami mégsem úgy sikerült, ahogy azt az út előtt a színes prospektusok oldalain ígérték? Írásban kell utazási szerződést kötni? Mire figyeljünk?

 

Munkatársak kölcsönben?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Munkajog

 Ma már sok mindent kölcsönözhetünk. Nem kivétel ez alól egy-egy munkatárs sem. De hogy is működik ez? A munkaerő-kölcsönzésnek vannak külön szabályai? Ki lesz a munkatárs főnöke, ki utasítja, ki engedi szabadságra és kitől kapja a fizetését?

Tévedésben volt? Megtévesztették? Megfenyegették?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Polgári jog

Nem kell rögtön a legrémesebb krimire gondolni a fenti cím alapján. Az azonban biztos, hogy még a cégek és magánszemélyek közötti szerződéseknél is találkozhatunk a tévedéssel, megtévesztéssel, sőt még akár a fenyegetéssel is. Ezekkel a módszerekkel megkötött, vagy kicsikart, netán kierőszakolt szerződéseket azonban a jog sem ismeri el érvényesnek. De mi ilyen esetben a teendő, illetve milyen szabályokat kell ismernünk, hogy a nem kívánt szerződéstől szabaduljunk?

 

Mennyiből lehet ma saját cégünk?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Egy cég alapítása nem kis döntés, hiszen ki ne hallotta volna már, hogy ez bizony egy komoly befektetés, ami az első években inkább csak viszi a pénzt, mint hozza. Igaz ez akkor is, ha az alapításhoz a törvényileg meghatározott tőke nagysága ma már nem olyan nagy, mint néhány éve. De pontosan mennyiből is lehet ma egy céget megalapítani?

46 / 43 oldal« Első...102030...4142434445...Utolsó »

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége