Ma már közismert, hogy lakás vagy lakóház eladása esetén az eladó köteles az épületre vonatkozó energetikai tanúsítványt a vevőnek átadni. Azonban az energetikai tanúsítvány nem csak lakás, ill. lakóház esetén és nem csak eladáskor kötelező. Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány és mikor nem? Meddig használható fel az elkészült tanúsítvány?

A bizományi szerződés a közvetítőn keresztül lezajló szerződéskötés egyik fajtája, amelyet a Polgári Törvénykönyv külön is szabályoz. A bizomány a megbízási szerződés egy altípusa, amelyet főleg adásvételek lebonyolításának elősegítésére használnak. Szabályait akkor is érdemes ismernünk, ha értékpapírokkal szeretnénk kereskedni. Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?   

Azt sokan tudják, hogy bizonyos szerződéseknél kötelező az ügyvédi ellenjegyzés. Ilyen például az ingatlan adásvételi szerződés, de a cégek társasági szerződéseinél is ott kell lennie. De mire jó ez? Csak egy újabb pecsét? Mit tanúsít az ügyvédi ellenjegyzés?

Előfordulhat, hogy valaki a valós forgalmi értékénél jelentősen alacsonyabb áron adta el ingatlanát vagy egyéb vagyontárgyát, és ez csak utóbb derül ki számára. Felmerül, hogy ebben az esetben van-e bármilyen lehetősége az eladónak a szerződés érvénytelenítésére vagy a vételár különbözet követelésére?

Az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal leggyakrabban pénzintézettel kötött kölcsönszerződéssel kapcsolatban találkozhatunk. E tilalom egy olyan korlátozás, amely az ingatlan tulajdonosának az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozza. Hogyan jöhet létre elidegenítési és terhelési tilalom, és milyen hatása van?

Az interneten való vásárlás manapság nagyon elterjedt, és a webáruházakban sokféle termék és szolgáltatás elérhető. Előfordulhat azonban, hogy valaki az online vásárlást követően, vagy akár a termék kipróbálása után vissza akar lépni a vételtől. Milyen jogi lehetőség van az online vásárlástól való elállásra?

Viszonylag gyakori megoldás, hogy valamely dologra vagy gazdasági társaságban fennálló részesedésre vételi jogot (más néven opciós jogot) alapítanak. A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára. Hogyan alapítható vételi jog? Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén?

Ha valamilyen dolgot megvásárolunk, akkor a vételárat leggyakrabban egyösszegben fizetjük ki, és cserébe megkapjuk a dolgot, illetve a dolog tulajdonjogát. Van azonban az adásvételnek több típusa, amely az általánostól eltér. Ilyen például, ha a dolgot részletre vásároljuk, vagy ha megtekintésre, esetleg próbára vesszük. Mit takarnak az adásvétel e típusai?       

Gyakori eset, hogy a szülők kiskorú gyermekük részére vásárolnak ingatlant, hogy gyermek jövőjét megalapozzák. Szintén előfordul, hogy azért kerül a gyermek nevére az ingatlan, hogy később ez a vagyontárgy védve legyen a szülők esetleges adósságai miatti végrehajtásról. Bármilyen okból is kerülne a gyermek nevére az ingatlan, érdemes előtte végiggondolni, hogy milyen következményei lehetnek a jövőben a gyermek ingatlanszerzésének, például hogyan lehet a kiskorú gyermek nevére íratott ingatlant szükség esetén értékesíteni?    

Mindig örömteli, ha az eladó ingatlanra sikerül vevőt találni, illetve a vásárolni szándékozó megtalálja az elképzeléseinek megfelelő ingatlant, és a felek egymás tenyerébe csapnak. Azonban a folyamat csak akkor válik teljessé, ha a felek a szerződést írásban is megkötik, és a földhivatal a tulajdonos változást bejegyzi. Az ingatlan adásvételnek számos buktatója van, és az adott helyzettől is függ, mire kell ügyelni. Most nézzünk meg néhány dolgot, amire mindenképpen érdemes figyelni az adásvételi szerződés megkötésekor.