A tartozások bosszantóak, frusztrálóak, lehengerlőek. Mindegy, hogy melyik oldalon állunk. Megfigyeléseim alapján igen nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben.

A kérdés, hogy mit tehetünk, hogy behajtsuk a kintlévőségeinket, de azért a kapcsolat se mérgesedjen el visszafordíthatatlanul.

A kölcsön és egyéb szerződések gyakori biztosítéka a kezesség. Gyakran előfordul, hogy valaki családtagja vagy barátja kérésére áll kezesnek egy szerződés megkötésekor. Azonban aki más tartozásáért kezességet vállal, az komoly felelősséget vállal magára. Ezért érdemes tisztában lenni a kezesség legfontosabb jellemzőivel.

Karácsony előtt sokan döntenek úgy, hogy a karácsonyi ajándékot ilyenkor fokozottan hirdetett áruhitelből vagy személyi hitelből kívánják megvásárolni. A hitel visszafizetése ezekben az esetekben jelentős megterhelést is jelenthet a vásárlónak. Ezért érdemes alaposan megfontolni és körüljárni az ilyen hitelfelvételeket. Mire érdemes figyelni az áruhitelek és személyi hitelek esetén?          

Aki kezességet vállal más tartozásáért jelentős terhet vállal magára. Az új Polgári Törvénykönyv ezért különleges rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha fogyasztónak számító személy vállal kezességet. Ebben az esetben a fogyasztót terhelő kockázatok mérséklésére törekszik a törvény a fogyasztói kezesség szabályozásával. Mit kell tudni a fogyasztói kezességről?

Gyakran tapasztalható, hogy ha valakinek olyan céggel vagy magánszeméllyel szemben van követelése, aki külföldi illetőségű, akkor meg sem próbálja érvényesíteni e követelését, azt gondolva, hogy az adós külföldön nem érhető utol. Ez azonban sok esetben nincs így. Az Európai Unión belül egyszerűsítésre került a határon átnyúló követelések érvényesítése és végrehajtása is. Hogyan működik az európai fizetési meghagyás? Végrehajtható-e külföldön a követelés?

Hitelszerződéseknél gyakran előfordul, hogy a pénzintézet csak akkor ad kölcsönt, ha a hitelfelvevő mellett adóstárs is belép a szerződésbe. Az adóstársat sokszor összekeverik a kezessel vagy a jelzálog-kötelezettel. Mit vállal az, aki adóstársul szegődik egy hitelszerződésnél? Mi a következménye az adástársa nézve, ha a törlesztést nem fizetik?  

Aki rendelkezik hitellel vagy kölcsönnel, előfordulhatott már, hogy késedelembe esett törlesztő részletével. Ilyen esetben megtörténhet, hogy a tartozás rendezése érdekében nem a legkedvesebb modorban hívják fel az adóst a bank, vagy hitelintézet nevében eljáró behajtó cégek. De mégis meddig mehet el a megbízott követeléskezelő? 

A devizaárfolyamokat követi naponta az ország lakosainak nagy része. Nem véletlenül, hiszen nagyon sokaknak van devizahitele vagy deviza alapú hitele. Ezeknek a hiteleknek a fedezete legtöbbször ingatlan, melyben az adós benne is lakik. De mi történik, ha az adós nem tud fizetni és az ingatlan árverezésre kerül? A jövőben fizetnek az eladósodott személynek, ha önként költözik ki otthonából? 

A devizahitelektől hangos a sajtó. Pontosabban attól, hogy a megoldás a kedvezményes feltételekkel történő végtörlesztés. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan, miből is oldják meg a szerencsés adósok! Hogy miért?

A gazdasági válság, a magas adók, a rossz fizetési fegyelem, a körbetartozás… Még hosszan sorolhatnám azokat az „okokat” melyeket egy-egy cég felszámolása során hallhatunk. Nyilván ezek is közrejátszanak, de most nem is az a célom, hogy a felszámolások hátterében húzódó okokat kutassam. Az azonban vitathatatlan, hogy a hitelezők igyekeznek a tartozásokat behajtani. De hogyan kapcsolódik ehhez a felszámolás? Mire számíthatunk mielőtt a felszámoló „kopogtat”?