Az egyszerűsített végelszámolás a fizetésképtelennek nem minősülő cégek megszüntetésének leggyorsabb módja. 2018. július 1-től a cégtörvény módosítása jelentős változásokat hozott a cégek egyszerűsített végelszámolásának szabályozásában. A változások alapvetően a cégek megszüntetésének további egyszerűsítését szolgálják. Nézzük meg, melyek az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb változásai

A korlátolt felelősségű társaság vagy a betéti társaság működése során eljöhet az idő, amikor a társaság tagja valamilyen okból ki szeretne lépni a cégből. A bt. és a kft. esetén különböző lehetőségek vannak arra, hogy a tag megszabaduljon a társasági részesedésétől. Nézzük, hogyan lehet kilépni a kft-ből és a bt-ből.

A gazdasági életben a cégek a törvényes keretek között szabadon működhetnek. Előfordulhat azonban, hogy a cég döntései nem felelnek meg a jogi előírásoknak vagy a társasági szerződésnek. Ilyen esetekben a társaság működésébe bele lehet avatkozni annak érdekében, hogy a cég működése törvényes legyen. Milyen esetekben lehet jogorvoslatot kérni a cég döntései ellen? Miként történik a cég döntéseinek felülvizsgálata?     

Gyakori probléma, hogy a lakás megvásárlása után az új tulajdonos azzal szembesül, hogy az előző tulajdonostól egy, vagy akár több céget is „örökölt”, amelynek székhelye a lakásba került bejelentésre. Az ilyen cégek címére érkező számtalan levél által okozott kellemetlenségen túl, még az is előfordulhat, hogy az adóhatóság munkatársai kopognak be az új tulajdonoshoz a céget keresve. Mit tehetünk, ha az ingatlanba bejelentett cégek önként nem teszik át székhelyüket máshova?

A Cégtörvény tavaly óta kötelezővé tette, hogy a cégek a cégjegyzékben elektronikus kézbesítési címüket is feltüntessék. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alapításkor, illetve első cégmódosításkor minden cég köteles elektronikus kézbesítési címet (e-mail címet) megjelölni, ami a cégjegyzékben is megjelenik. Mire szolgál az elektronikus kézbesítési cím? Milyen cím jelölhető meg ilyenként? Miért van jelentősége?

A két évvel ezelőtt lezajlott kötelező cégmódosítási, illetve adatbejelentési hullám után most újra van egy olyan törvényi határidő, amelyre érdemes odafigyelni a cégek egy csoportjának. 2015. március 15-ig a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak kötelező az társasági szerződésiket új Polgári Törvénykönyv szabályaihoz igazítani. Minden esetben kötelező-e azonban a társasági szerződés módosítása?

Az elmúlt hetekben kering az interneten olyan hirdetés, amely szerint akár 1 forinttal is megoldják nekünk egy kft. alapítását. A hirdetés szerint nem kell tartani az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett 3.000.000 forintos törzstőke minimumtól, mert azt elegendő akár 100 év múlva befizetni. Valóban lehetséges az 1 forintos cégalapítás? Milyen kockázatai lehetnek? Mi a tényleges „ára” az 1 forintos cégalapításnak?

Semmi ok a pánikra, a címbeli felmentés, hivatalos nevén felmentvény az ügyvezetőknek kedvez, már amennyiben megkapják. De miről is van szó? Ki, mikor, mi alól és milyen célból mentheti fel az ügyvezetőt?

Az új Ptk., mondhatjuk, hogy alapjaiban rengette meg a hazai vállalkozások vezetőit. A Kft-knek újból előírt 3 milliós törzstőke követelmény mellé mindenféle már-már rémhírnek is beillő sajtóértesülések és cikkek jelentek meg az ügyvezetők felelősségéről, azzal riogatva, hogy ha valaki ügyvezető, akkor bizony jobb, ha semmilyen vagyonnal sem rendelkezik majd. Ez utóbbi híreket enyhítő információk is napvilágot láttak már, ezzel azonban egy következő cikkben foglalkozunk majd. De mi a helyzet a 3 milliós szabállyal? Mikor és kinek kötelező? Meddig lehet, vagy kell teljesíteni, ha a Kft. a jövőben is Kft. akar maradni?

Ki ne hallott volna már olyan fantasztikus ajánlatról, melyből később semmi nem lett és bár az ajánlatevő cég létező, a befizetett pénznek mégis nyoma veszett. Ki a felelős az ilyen céges csalások esetében? Mit tehetünk? Hogyan lehet enyhíteni a kárt?