A korlátolt felelősségű társaság vagy a betéti társaság működése során eljöhet az idő, amikor a társaság tagja valamilyen okból ki szeretne lépni a cégből. A bt. és a kft. esetén különböző lehetőségek vannak arra, hogy a tag megszabaduljon a társasági részesedésétől. Nézzük, hogyan lehet kilépni a kft-ből és a bt-ből.
A betéti társaság továbbra is gazdasági társaságok egyik legnépszerűbb, gyakran alkalmazott formája. Az új Polgári Törvénykönyv sem hozott gyökeres változást a betéti társaságokra vonatkozó szabályokban, azonban érdemes végignézni néhány olyan sajátosságot, amelyet ennél a társasági formánál fontos ismerni. Mit is jelent a beltag felelőssége? Kiléphet-e bármelyik tag a társaságból? Lehet-e ügyvezető a kültag?
A gazdasági életben a cégek a törvényes keretek között szabadon működhetnek. Előfordulhat azonban, hogy a cég döntései nem felelnek meg a jogi előírásoknak vagy a társasági szerződésnek. Ilyen esetekben a társaság működésébe bele lehet avatkozni annak érdekében, hogy a cég működése törvényes legyen. Milyen esetekben lehet jogorvoslatot kérni a cég döntései ellen? Miként történik a cég döntéseinek felülvizsgálata?
Alig két hét volt hátra a március 15-i határidőig, ameddig a 3 millió forint alatti törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok eredetileg kötelesek lettek volna megemelni a tőkéjüket. A héten azonban az Országgyűlés elfogadott egy törvénymódosítást, amellyel e cégek haladékot kaptak az új Polgári Törvénykönyvnek való megfelelésre. Mi az új határidő? Mely szervezetekre vonatkozik a haladék és melyekre nem?
Gyakori probléma, hogy a lakás megvásárlása után az új tulajdonos azzal szembesül, hogy az előző tulajdonostól egy, vagy akár több céget is „örökölt”, amelynek székhelye a lakásba került bejelentésre. Az ilyen cégek címére érkező számtalan levél által okozott kellemetlenségen túl, még az is előfordulhat, hogy az adóhatóság munkatársai kopognak be az új tulajdonoshoz a céget keresve. Mit tehetünk, ha az ingatlanba bejelentett cégek önként nem teszik át székhelyüket máshova?
A Cégtörvény tavaly óta kötelezővé tette, hogy a cégek a cégjegyzékben elektronikus kézbesítési címüket is feltüntessék. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alapításkor, illetve első cégmódosításkor minden cég köteles elektronikus kézbesítési címet (e-mail címet) megjelölni, ami a cégjegyzékben is megjelenik. Mire szolgál az elektronikus kézbesítési cím? Milyen cím jelölhető meg ilyenként? Miért van jelentősége?
Sok céget érhet meglepetés a közlejövőben, ha cégkivonatot kér le a cégjegyzékből. Előfordulhat ugyanis, hogy társasági szerződés módosítása nélkül is módosultak a cégjegyzékben szereplő tevékenységi körei. Akár több, eddigi tevékenység el is tűnhetett a nyilvántartásból. Hogyan lehetséges ez?
Túl vagyunk 2013. február 1-én, a cégek számára kötelező adatbejelentés határidején. Igen ellentmondásos hírek keringtek a határidő előtti utolsó hónapban. Volt, aki úgy gondolta, hogy a törvény által előírt kötelező adatbejelentés valójában nem is kötelező, volt, aki a törvényben foglaltakat határidőben betartotta. Szóltak a hírek büntetésről, majd ennek ellenkezőjéről is. Mi hát a jelenlegi helyzet? Mi az igazság?
Már többször foglalkoztunk a kötelező cégmódosítások kérdésével, azonban a vészesen közelgő 2013. február 1-i végső határidő miatt ismét erre szeretnénk felhívni az eddig még nem intézkedő cégek és vezetőik, tulajdonosaik figyelmét. Tesszük ezt azért, mert a napokban megjelent minisztériumi hírek alapján, a határidőt mulasztók ezúttal tényleg bírságra számíthatnak. De miről is van szó pontosan?
Pár hete megjelent cikkünk után többen érdeklődtek a kötelező cégmódosítás felől. Többekben felmerült ugyanis a kérdés, hogy tényleg kötelező a kötelező cégmódosítás?
