A szerződésben vállalt kötelezettségeket a szerződésben és a jogszabályokban előírtak szerint kell teljesíteni. Azonban előfordulhat, hogy a szerződésben foglalt kötelezettséget azért nem tudja a fél teljesíteni, mert az lehetetlenné vált. A szerződés teljesítésének lehetetlenülése különböző következményekkel járhat, attól függően, hogy mi volt a lehetetlenülés oka, és ezért ki a felelős.
Sokszor előforduló panasz, hogy a követelések behajtásával foglalkozó cégek az érintett hozzájárulása nélkül kezelik az adós személyes adatait, és használják fel a behajtás során. Előfordul, hogy a behajtó az adós jövedelmi-vagyoni helyzetére, egészségi állapotára, vagy az adós környezetében élő személyek adataihoz jut hozzá. Kezelhet-e személyes adatokat a követeléskezelő, és ha igen, akkor milyen adatokat?
A fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti viták rendezésének egyik eszköze a Pénzügyi Békéltető Testület igénybe vétele. A testület döntéshozatalának szabályai az idei év januárjától megváltoztak. A módosítás lehetővé tette, hogy bizonyos ügyekben akkor is kötelező erejű döntést hozzanak a pénzügyi intézményekre, ha a pénzintézet előzetesen nem vetette alá magát a testület döntésének. Nézzük, milyen ügyekben hozhat kötelező döntést a békéltető testület 2017-től.
Mostanra talán minden érintett megkapta bankjától a deviza alapú kölcsönökkel kapcsolatos kötelező elszámolásra vonatkozó levelet. Sőt, sok esetben már az elszámolással kapcsolatos panasz megtételére rendelkezésre álló 30 napos határidő is a végéhez közeledik. Mire érdemes figyelni az elszámolásokkal kapcsolatban, és milyen esetekben érdemes panasszal élni a pénzintézetnél?
Márciusban elindult a fogyasztói devizahitelekkel való kötelező elszámolás, amely alapján a bankok el kell számoljanak a fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban több ügyfelünk is jelezte, hogy olyan tartalmú levelet kapott a pénzintézettől, hogy bár magánszemélyként vásárolta a gépjárművet, de a jármű jellegéből adódóan ő mégsem minősülhet fogyasztónak. Valóban így van-e ez?
A tavalyi évben született elszámolási törvény kötelezővé tette a bankok számára, hogy elszámoljanak az ügyfeleikkel kötött fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban érdemes figyelni arra, hogy nem minden devizahitel szerződés esetén automatikus az elszámolás, egyes esetekben külön kell ezt a banktól kérni. Mely kölcsönökkel kell most elszámolniuk a bankoknak? Milyen esetben kell nekünk kérni az elszámolást?
Az utóbbi időben felgyorsult a devizahitelekkel kapcsolatos törvényhozás. Előbb a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos elszámolásról hozott törvényt az Országgyűlés. Majd legutóbb a devizahitelek forintosításáról született törvény. Ezzel valóban vége szakad a devizahitelekkel kapcsolatos pereknek, vagy vannak olyan esetek, amikor még mindig érdemes a szerződés érvénytelenségére hivatkozni?
Az utóbbi hónapok fő hírei rendre a deviza alapú hitelek körül kialakult helyzet rendezéséről szóltak. Az Országgyűlés nyár elején törvényt hozott a fogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek érvénytelenségéről, amelynek eredményeként a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelések és árfolyamrés összege visszajárhat a fogyasztónak. A Magyar Állam és a bankok között ennek kapcsán folyó perekről nap mint nap hallhatunk a hírekből. Viszont kevés hír szól arról, hogy mi fog történni azokkal a vállalkozásokkal, akikre nem vonatkozik a jelenlegi devizahiteles törvény. Számukra minden elveszett, vagy van remény, megoldás?
A Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda ismét pert nyert egy autó devizahiteles ügyében. Nem ez az első eset, amit az iroda sikerre vitt, ahogyan arról korábban több média is hírt adott (pl. a Menedzsment Fórum vagy a Napi.hu). Bár a Kormány által ígért devizahiteles adósmentő csomag még mindig nem született meg, azért úgy tűnik, hogy mégis van remény. Igaz, hogy ehhez a legtöbb esetben bírósági perre van szükség, és az is igaz, hogy a végkifejletet nem lehet előre garantálni.
Megszületett az Alkotmánybíróság döntése, mely nem titkoltan a devizahitel ügyben került a testület elé. A devizahitelesek problémái továbbra is megoldásra várnak, immár évek óta. Kérdés, hogy közelebb kerültek-e a devizahitelesek a megoldáshoz? Mi lehetne a megoldás? Latolgattuk a lehetőségeket, és erre jutottunk.
