Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Potyog a csempe? Púposodik a parketta? Lyukas a tető? Mi az, ami rejtett hiba? Ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét? Mit mond erről a Kúria? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Erről adott tájékoztatást az Érthető Jog blogon „A használt ingatlanok rejtett hibái: mi jogos és mi nem?” címmel megjelent cikkében Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A szerződésekben többféle módon is lehet biztosítani a szerződő felek érdekeit. Az egyik ezek közül a bánatpénz. A kérdés, hogy kinek és milyen esetekben járhat? Ezt járta körül a szerző az Érthető Jog bánatpénzről szóló írásában.
Azt sokan tudják, hogy bizonyos szerződéseknél kötelező az ügyvédi ellenjegyzés. Ilyen például az ingatlan adásvételi szerződés, de a cégek társasági szerződéseinél is ott kell lennie. De mire jó ez? Csak egy újabb pecsét? Mit tanúsít az ügyvédi ellenjegyzés?
A tartozások bosszantóak, frusztrálóak, lehengerlőek. Mindegy, hogy melyik oldalon állunk. Megfigyeléseim alapján igen nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben.
A kérdés, hogy mit tehetünk, hogy behajtsuk a kintlévőségeinket, de azért a kapcsolat se mérgesedjen el visszafordíthatatlanul.
Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért.
Az egész éves „robot” után ki ne szeretné kissé kifújni magát. Bár még mindig elmondható, hogy december végén sok cég leáll és a munkatársakat szabadságra küldi, azonban szép számmal akadnak olyan munkahelyek és munkakörök is, ahol folyamatos a termelés, a szolgáltatás. Ekkor a munkáltatónak előre érdemes megterveznie, hogyan is adja majd ki az éves szabadságokat. Meddig adható ki jogszerűen az éves szabadság? Mi változik 2014-től?
Már megszokhattuk, hogy évről évre változik a kötelező minimális fizetés mértéke. Így lesz ez 2014-ben is. Ön is szeretné tudni, hogy mennyi lesz a kötelező legkisebb fizetés?
Karácsonykor még a gazdasági válság idején is többet vásárolunk. Ha valaki egy-egy drágább szórakoztató elektronikai, vagy háztartási terméket, netán új mobil telefont vásárolna, az év vége közeledtével hajlamos ezt karácsonyi ajándékként beszerezni. Egyre többen vásárolnak karácsonyra is olyan hasznos ajándékot, melyre egyébként is szükség van, vagy már régóta vágyik rá a család. Ám nincs annál rosszabb érzés, mint mikor az ajándékról kiderül, hogy hibás, nem működik, vagy mégsem erre vágytak. Arról nem is beszélve, ha esetleg két ugyanolyan ajándék is bekerül a fa alá. Mit tehetünk ebben az esetben, hogy az öröm is megmaradjon és a pénzünket se bukjuk el?
A munkaviszony megszüntetése talán az egyik legkényesebb terület a munkajogban. Azon túl, hogy valamilyen kapcsolat megszűnése általában rossz érzésekkel párosul, kényes terület ez azért is, mert akár komoly anyagi következménnyel is járhat. Főként akkor igaz ez, ha nem a törvényben foglaltaknak megfelelően lesz vége a kapcsolatnak. De egyáltalán hogyan szűnhet meg? A munkaviszony megszűnik, vagy megszüntetik? Van-e különbség?
Az élet mindig újabb Jogi Tájékoztató Hírlevél témát gurít a lábam elé. Most is így történt. A történet egyik szereplője a postahivatal, a másik én magam voltam. Erzsébet utalványt akartam átvenni a postán, ahova kértem a szállítását. Egyszerű művelet, gyorsan beugrom és már el is intéztem – gondoltam gyanútlanul. Mi történt mégis? A kulcs szereplő az a bizonyos pecsét volt….
