Az öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésekor a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia, mivel a védett korú dolgozók esetén felmondási korlátozások érvényesülnek. Védett korú munkavállalók esetén szigorúbb szabályok érvényesülnek a felmondás kapcsán. Ki minősül védett korú munkavállalónak? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen dolgozónak való felmondásra?

Idős személyek gyakran kötnek tartási szerződést annak érdekében, hogy gondozásukat biztosítsák. Előfordul azonban, hogy a szerződés megkötését követően a tartást vállaló személy a tartást nem nyújtja, vagy nem tudja nyújtani, így szükségessé válik a szerződés megszüntetése. Milyen módon lehet megszüntetni vagy módosítani a tartási szerződést?

Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, a munkaviszony helyreállítására általában nincsen lehetőség. Azonban a Munka Törvénykönyve kivételesen néhány esetben mégis lehetővé teszi, hogy a munkaviszony a dolgozó kérelmére helyreállításra kerüljön. Mikor állítható helyre a munkaviszony? Mi a helyreállítás következménye?

Lakásbérlet esetén szükség lehet arra, hogy akár a bérbeadó, akár a bérlő a bérleti szerződést felmondással megszüntesse. A felmondás akkor számít jogszerűnek, ha megfelel a törvényi rendelkezéseknek is. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a bérleti szerződés felmondása jogellenes lesz. Ezért érdemes tudni, miként szüntethető meg a lakásbérleti szerződés.     

A munkaviszonyban adódhat olyan helyzet, amikor a felek közötti jogviszony azonnali megszakítása válik szükségessé, akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről. Ilyen esetekre biztosítja a Munka Törvénykönyve az azonnali hatályú felmondás (régebbi nevén: rendkívüli felmondás) lehetőségét, melyre szigorú feltételek betartása mellett kerülhet sor. Nézzük meg melyek az alapvető tudnivalók az azonnali hatályú felmondásról.            

A szerződés megszüntetésének egyik módja a szerződéstől való elállás. Elállásra jogi szempontból tehát egy már megkötött szerződés esetén van lehetőség, míg a szerződéskötést megelőzően a szerződéskötési szándéktól való „elállás” nem jelent jogi értelemben vett elállást. Természetesen a szerződéstől való elállásra meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség. Mikor lehet a szerződéstől elállni és mik az elállás következményei?  

A munkaviszonyban szükség lehet arra, hogy a munkáltató hátrányos következményeket alkalmazzon, ha a dolgozó megszegi valamely kötelezettségét. A felmondás, mint hátrányos következmény sok esetben túlságosan súlyos büntetést jelentene, ezért a munkáltatónak szüksége lehet más fegyelmi eszközökre is. Milyen fegyelmezési lehetőségei vannak a munkáltatónak?  

A próbaidő lényege, hogy a munkaviszonyba lépő felek már a munkaviszony elején fel tudják mérni, hogy beváltja-e a munkaviszony a várakozásaikat. Amennyiben nem váltja be a reményeket, akkor akár a munkáltató akár a munkavállaló könnyen tud szabadulni a munkaviszonyból a próbaidő alatt. Előfordulhat-e ennek ellenére, hogy a próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondás jogellenes lesz?      

A lakásbérleti szerződések megszüntetésének egyik gyakori oka, hogy a bérlő nem fizeti meg a lakbért. A Lakástörvény szigorú szabályokat ír elő a felmondás kapcsán, amelyeket érdemes betartani, ha el akarjuk kerülni, hogy a felmondás szabálytalan legyen. Ha ugyanis a felmondás nem felel meg a jogszabályoknak, az ahhoz vezethet, hogy a kiköltözni nem akaró bérlőnek ad igazat a bíróság, és a bérbeadó kezdheti elölről a felmondási folyamatot. Ez pedig további költségekkel és időveszteséggel jár. Miként kell felszólítani a bérlőt a felmondás előtt? Lehetséges-e előzetes felszólítás nélkül felmondani?

Számtalan tévhit van a köztudatban a felmondás kapcsán, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Ezért most ezekből szeretnénk eloszlatni néhányat. Mindig kötelező-e felmondás indokolása? Bármikor visszavonható a felmondás? Van-e felmondási védelem a táppénz alatt? Mi történik, ha a próbaidő alatti felmondásban indokolást közöl a munkáltató?