A haszonélvezeti jog olyan jogosultság, amely jelentősen korlátozza a tulajdonost az ingatlannal kapcsolatos jogainak gyakorlásában. A haszonélvezet az ingatlan birtoklásának, használatának, és hasznosításának jogát elődlegesen a haszonélvező számára biztosítja. Felmerül a kérdés, hogy milyen jogai vannak a tulajdonosnak a haszonélvezet fennállása alatt?
Az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal leggyakrabban pénzintézettel kötött kölcsönszerződéssel kapcsolatban találkozhatunk. E tilalom egy olyan korlátozás, amely az ingatlan tulajdonosának az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozza. Hogyan jöhet létre elidegenítési és terhelési tilalom, és milyen hatása van?
Előfordulhat, hogy a tulajdonos olyan helyzetbe kerül, hogy ingatlanát vagy más vagyontárgyát el kell adnia, de azt később vissza szeretné vásárolni. Ilyen esetekben biztosít lehetőséget a Polgári Törvénykönyv a visszavásárlás jogában való megállapodásra. Mit jelent a visszavásárlási jog? Milyen áron vásárolható vissza az ingatlan?
Lakásbérleti szerződés felmondása esetén időnként felmerülő kérdés, hogy a bérbeadó köteles-e cserelakást felajánlani, ha a bérleti szerződést felmondja. A cserelakás felajánlásának eseteit a törvény külön szabályozza, illetve a felek maguk is megállapodhatnak erről. Mikor kötelező cserelakást felajánlani? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cserelakás felajánlása esetén?
A tulajdonjog megszerzésének leggyakoribb módja a tulajdonjog átruházás útján való megszerzése. A tulajdonjog átruházására leggyakrabban a felek között kötött megállapodással, azaz szerződéssel kerül sor. Alapelv, hogy tulajdonjogot csak olyan személy ruházhat át, aki a dolog tulajdonosa. Azonban bizonyos esetben léteznek kivételek. Melyek a tulajdon átruházás alapvető feltételei? Nem tulajdonostól szerezhető-e tulajdonjog?
Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben nem elhanyagolható kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy pedig ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e?
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
A társasházban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak egyik jellemző kötelezettsége a közös költség fizetése. Időről-időre felmerül a kérdés: ha a korábbi tulajdonos közös költség tartozást halmozott fel, akkor a tartozást a korábbi vagy az új tulajdonostól követelheti-e a társasház? Sajnos e kérdésben a jogszabály nem egyértelmű, és a bíróságok sem képviselnek egységes álláspontot. Nézzük, milyen értelmezések vannak a közös költség viselésére. Mit tehet a vevő annak érdekében, hogy közös költség hátralék nélkül vegyen ingatlant?
A szavatosság fogalma viszonylag széles körben ismert. Sokan tudják, hogy ha valaki hibás árut vásárol, akkor az eladó szavatossággal tartozik. Szavatosságról azonban nem csak egy dolog fizikai minőségével, megfelelőségével kapcsolatban beszélhetünk. Létezik az úgynevezett jogszavatosság is, amely a tulajdonnak vagy más jogoknak az akadálymentes megszerzését biztosítja. Mit jelent a jogszavatosság, és milyen kötelezettségekkel jár?
Nem ritka, hogy idős vagy egyébként segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. Tartási illetve életjáradéki szerződés írásban lehet kötni. A tartás vagy életjáradék nyújtása ellenében pedig rendszerint ellenszolgáltatásban részesül a tartást, illetve életjáradékot teljesítő személy. Nézzünk meg most néhány dolgot, amelyet érdemes tudni e szerződésekről.
