Cikkek ‘ingatlan’ címkével

Mi lehet rejtett hiba egy ingatlannál?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog

Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Potyog a csempe? Púposodik a parketta? Lyukas a tető? Mi az, ami rejtett hiba? Ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét? Mit mond erről a Kúria? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Erről adott tájékoztatást az Érthető Jog blogon „A használt ingatlanok rejtett hibái: mi jogos és mi nem?” címmel megjelent cikkében Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Elvi bírósági határozat: mi ez és kötelező-e mindenkire?

Ahhoz, hogy értsük, miért fontos tudnunk, hogy a Kúria, azaz a legfőbb bíróság mit is mond a kérdésben, érdemes megismernünk az elvi bírósági határozat fogalmát.

Hazánkban jogszabályok határozzák meg, hogy egy-egy ügyben mit kell figyelembe venni, mit kell követni. Ezzel ellentétes például az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere, ahol a korábbi bírósági döntéseknek, úgynevezett precedenseknek sokkal nagyobb szerep jut. (A precedens jelentése előzetes, irányadó eset.) Visszatérve a hazai földre…

Szembe kellett nézni azzal, hogy egy-egy jogszabályt nem mindenki egyformán értelmez. Vagyis ugyanabban az ügyben előfordulhat, hogy két különböző bíróság eltérő döntésre jut. Ez pedig nyilvánvalóan bizonytalansághoz vezet, ami senkinek sem jó.

Bár nálunk nincs precedens jog, mégis szükséges, hogy a fontos kérdésekben legyen egységes iránymutatás. Ezért a Kúria jogosult a jog egységesítése érdekében például úgynevezett elvi bírósági határozatokat (rövidítve: EBH) hozni.

Az elvi bírósági határozatok egy konkrét ügy kapcsán adnak iránymutatást, hogyan értelmezzük az érintett törvényi előírást.

Az elvi bírósági határozatokat minden bíróságnak figyelembe kell vennie. Ha nem tenné és az ügy a Kúria elé kerülne, nyilvánvalóan az elvi bírósági határozat alapján születne meg a végső döntés. Bár egy elvi bírósági határozat nem egyenlő a törvénnyel, gyakorlati oldalról megközelítve egyértelműen mondhatjuk, hogy a benne foglaltakat érdemes követnünk, ha el akarunk dönteni egy kérdést.

A rejtett hibák vitás kérdései

A használt ingatlanok adásvétele során nem egyszer merült már fel probléma. A vevő beköltözött és kiderült, hogy a fűtési rendszer nem működik, a tető beázik, a kémény egy kisebb széltől is ledőlt, egészen odáig, hogy a parketta felpúposodott, a fürdőben leesett a csempe a falról és még hosszan lehetne sorolni. A kérdés ilyen esetekben, hogy ki a felelős. Rejtett volt a hiba? Mi minősül rejtett hibának?

A használt ingatlanok vásárlása során is a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez adja meg a választ arra kérdésre, hogy ki a felelős.

A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE… és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése.

Ez elég egyértelműnek tűnik. Hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett?

Mikor nem rejtett a hiba, hanem ismert?

A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Kimondta ugyanis, hogy

„az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt.”

Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat.

Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát? Mikor volt egy hiba felismerhető?

Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek:

  • Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve.
  • Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést.
  • Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni. De ilyen az is, ha a fürdő fala vizesedik, és emiatt a csempe később lepotyog. Ez is feltételezhető, előrelátható a vevő részéről.

Fontos, hogy egy ingatlan adásvétel során legyünk körültekintők és őszinték, akár eladók, akár vevők vagyunk. Amikor milliókat költünk egy ingatlanra, nem érdemes a szerződés elkészítésén néhány tízezret spórolni. Sokkal fontosabb, hogy az valóban körültekintően készüljön el. Az adásvételi szerződés megfelelő elkészítése mindkét fél érdeke. Ez ugyanis később még busásan megtérülhet.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Mikor kaphat cserelakást a távozó bérlő?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog, Szerződések joga

Az elmúlt években a bérleti díjak dinamikus növekedése miatt egyre többen adják bérbe ingatlanjukat. A lakásbérleti szerződések egyik gyakran felmerülő kérdése, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő cserelakásra tarthat-e igényt. Nézzük meg, hogy mikor és milyen feltételekkel van erre lehetőség.

Mire szolgál az öröklési szerződés?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Szerződések joga

Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?

Mit tehetünk, ha áron alul árvereznék az ingatlanunkat?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Polgári jog

Végrehajtási eljárásban sor kerülhet az adós tulajdonában lévő ingatlan árverésen való értékesítésére. Amennyiben az ingatlant árverezik, az adós számára, és a követelése megtérülése érdekében a végrehajtást kérőnek is fontos lehet, hogy az ingatlant ne piaci áron alul adják el. Mi a teendő, ha az árverezni kívánt ingatlan becsértékét túl alacsonynak találjuk?

Mit tehetünk, ha a szomszéd építkezése miatt csökken ingatlanunk értéke?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog

Időről-időre előfordul, hogy egy újonnan felépített épület a lakókörnyezetben lakóknak valamilyen módon zavarást, kellemetlenséget okoz. Ennek leggyakoribb példája, ha az újonnan felépült épület elfogja a kilátást a szomszéd épület elől. Ilyen esetben az építkezők az építkezés szabályos voltára szoktak hivatkozni, azonban ez nem mentesítheti őket minden felelősség alól.               

Miként örököl a túlélő házastárs?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon.

Ki felelős a lakásból kidobott, kiejtett tárgy által okozott kárért?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

Az épületkárok sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult érdekében külön rendelkezik a tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.

Köthető-e megállapodás ingatlan elbirtoklásáról?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog, Szerződések joga

Az elbirtoklás a tulajdonjog megszerzésének egyik sajátos módja. Elbirtoklás esetén, meghatározott időn keresztül történő sajátként birtoklással, a törvényben meghatározott feltételekkel az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjoga megszerezhető. Az elbirtoklás megállapítása iránt gyakran indítanak pert, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az érintettek szerződéses úton is rendezhetik-e például egy ingatlan elbirtoklását?

Szükséghelyzet, közérdekű használat – Milyen különleges esetekben vehető igénybe más ingatlana?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog

A tulajdonosnak kizárólagos joga van a tulajdonában álló ingatlan vagy más dolog birtoklásához és használatához. Bizonyos esetekben viszont a jogszabály megengedi más személy ingatlanának vagy egyéb dolgának igénybe vételét. Ilyen esetek a szükséghelyzet és közérdekű használat is, amikor meghatározott feltételekkel a más tulajdonában álló dolog igénybe vehető.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége