Megszoktuk már, hogy a cégek által kötött szerződéseken pecsét, bélyegző van. De vajon mindig kötelező? Mi történik, ha lemarad? Pecsét nélkül is érvényes lehet egy szerződés? Mit mond erről a jog?

A devizahitelektől hangos a sajtó. Pontosabban attól, hogy a megoldás a kedvezményes feltételekkel történő végtörlesztés. Nem mindegy azonban, hogy ezt hogyan, miből is oldják meg a szerencsés adósok! Hogy miért?

Mire figyeljünk, miután aláírtuk az ingatlan adásvételi szerződést? Hogy leszünk tényleg a lakás tulajdonosai?

Mire figyeljünk, miután aláírtuk az ingatlan adásvételi szerződést? Hogy leszünk tényleg a lakás tulajdonosai?

Mi a jó: ha rövid a szerződés, vagy ha hosszú? Netán minél bonyolultabb, annál jobban véd? Esetleg a magunk által készített is jó, miért fizessünk érte külön? De miért is kötünk szerződést?

Lakást venne, vagy éppen eladna? Az ingatlan adásvétellel kapcsolatban nagyon sok és sokféle információ kering az interneten. Ismerősök, szomszédok vagy akár a TV, rádió időről-időre beszámol egy-egy rémtörténetről. De honnan tudhatjuk, hogy mi az, amire nekünk kellene odafigyelni? Mire vigyázzunk?

Nem hiszem, hogy lenne olyan személy, aki már ne látott, hallott volna valamilyen rémtörténetet azokról a bizonyos apró betűs kikötésekről. De hogyan lehetséges ez? Becsapnak, átvernek bennünket? Mit tehetünk ellene?

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem állok a bankok pártján, és magam is úgy vélem, hogy a devizahitel probléma valóban megoldásra vár. Nem is kívánom röpke egy oldalon megoldani az összes kérdést, ami a devizahitel már-már botránnyá duzzadó jelensége körül felmerül, sőt magam is hitelfelvevői oldalról vizsgálom a kérdést. A kulcs azonban a valódi megoldás megtalálása. Több helyről is hallottam már olyan véleményeket, hogy a hitelszerződés egyszerűen semmis, mert a bankok jogszabályt sértettek és ezzel kapcsolatban tette közzé megoldási javaslatát Makkos Albert is. Ügyvédként azonban a semmisséggel kapcsolatban nem feltétlenül gondolom, hogy ez lenne a minden szempontból JÓ megoldás. Hogy miért?

Módosult a Munka Törvénykönyve. De kinek kell ezt tudnia? Honnan tudhatja meg, hogy mi változott és mi nem? Melyek a jogszabályi előírások? Az ügyvédeken és jogászokon kívül ki érti még a törvényeket, rendeleteket, jogszabályi előírásokat? Mit tehet Ön, ha nem jogász?

A fekete bérkifizetés talán ma már egyre ritkább. Ekkor ugyanis úgy kap egy munkavállaló bért, úgy történik a foglalkoztatása, hogy hivatalosan nem kerül bejelentésre, nincs munkaszerződése, a kifizetett bér után sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem fizet adót és járulékot. De miért, kit és mikor büntethet meg az Adóhivatal? Végül kifizethet rá? Csak a munkáltató, vagy netán a munkavállaló is?