Ha valaki szerződést köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa?                

A szerződés érvényes létrejöttének alapvető feltétele, hogy a  felek szerződéses nyilatkozatai egybehangzóak legyenek. Ennek kifejezése leggyakrabban a szerződés feltételeit tartalmazó dokumentum kölcsönös aláírásával történik, amellyel a felek kifejezik egybehangzó akaratukat a szerződés megkötése és annak tartalma vonatkozásában. Azonban előfordulhat, hogy a szerződő felek valamelyikének szerződéses nyilatkozata például tévedésen vagy megtévesztésen alapul, amely meghatározott feltételek mellett a szerződés érvénytelenségéhez vezet. Milyen feltételek esetén van lehetőség a szerződések tévedés vagy megtévesztés miatt való megtámadására?    

  Az egész éves „robot” után ki ne szeretné kissé kifújni magát. Bár még mindig elmondható, hogy december  végén sok cég leáll és a munkatársakat szabadságra küldi, azonban szép számmal akadnak olyan  munkahelyek és munkakörök is, ahol folyamatos a termelés, a szolgáltatás. Ekkor a munkáltatónak előre  érdemes megterveznie, hogyan is adja majd ki az éves szabadságokat. Meddig adható ki jogszerűen az éves  szabadság? Mi változik 2014-től?

Az interneten szörfölve bukkantam egy országos hírportálon közölt cikkre, mely a postai levelek és távirat végnapjairól szólt. A cikk az e-mail és mobil eszközök használatának gyors növekedését, ugyanakkor a postai küldemények jelentős csökkenését járta körül. Valóban, ma már mindannyian érezhetjük, hogy a kommunikáció színtere egyre inkább az internet, e-mail, közösségi oldalak, mobil telefonok, sms-ek világa. De veszélyes lehet-e, ha az üzleti életben is ezeket a formákat választjuk a levél helyett? 

Az információ dömping mellett ma már egyre többen tapasztaljuk meg a „szerződés dömping” új irányzatait is. Hol van már az a kor, mikor egymás tenyerébe csapva született meg egy-egy komoly üzlet, mikor az adott szó, a becsület még az életnél is értékesebb volt. A cél azonban nem lehet az, hogy a múltba tekintve „siránkozunk” elmúlt korokon, helyette a jelenben a jövő építése az, ami előre vihet bennünket. Tehát nézzük a jelent és közben tekintetünk a jövőre irányuljon. Nem, nem tévesztettem pályát, de hogyan is kapcsolódik ez egy ügyvéd tevékenységéhez? Mi köze ennek a szerződésekhez? 

Talán volt már Ön is olyan helyzetben, amikor értetlenül rákérdezett, hogy a másik fél által hivatkozott feltétel hol szerepelt a szerződésben. A válasz: az apró betűs részben. De mégis mennyire lehet apró betűs az „apró betűs” rész? 

Az elmúlt évben kapkodhattuk a fejünket, amikor újabb és újabb jogszabályi előírásokról, módosításokról tudósított a média. A jogalkotók rekordmennyiségű új szabállyal leptek meg bennünket. Mit kell tudnunk, hogy az idei évben ne teljenek felesleges zaklatottságban mindennapjaink? 

Előfordul, hogy egy vállalkozás a termékeit és a szolgáltatásait sikeresen tudja értékesíteni, viszont az ezért járó pénzösszeget már annál nehezebben tudja behajtani. Ezért minden cégnél szükség van hatékony kintlévőség kezelésre. Ehhez ismerni kell a behajtás jogi eszközeit is. Lehetséges azonban, hogy egy törvénymódosítás miatt nem lehet minden tartozást jogi úton behajtani? 

Személyes adatokkal nap, mint nap találkozhatunk. A mai modern világban mindenféle ajánlatot kaphatunk az internetes postaládánkba. Vagy mi magunk adhatjuk meg nevünket és elérhetőségeinket egy-egy rendelésnél vagy akár egy honlapon való regisztrációnál. De vajon hogyan tárolhatják mások adatainkat vagy hogyan válunk mi magunk is adatkezelővé?

Mi a jó: ha rövid a szerződés, vagy ha hosszú? Netán minél bonyolultabb, annál jobban véd? Esetleg a magunk által készített is jó, miért fizessünk érte külön? De miért is kötünk szerződést?