Az épületkárok sajátos esete, ha valakinek az épületben lévő lakásból vagy más helyiségből kidobott, kiejtett tárgy okoz kárt. Ilyen esetben a károsult számára sok esetben nehézségbe ütközhet a károkozó személyének bizonyítása, vagy akár személyének beazonosítása. Ezért a Polgári Törvénykönyv elsősorban a károsult érdekében külön rendelkezik a tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősségről.

Előfordulhat, hogy egy termék meghibásodik, és a hiba következtében kár keletkezik. Ilyenkor felmerülhet, hogy felelősséggel tartozik-e a termék gyártója a hibás termék által okozott károkért. A termékfelelősség szabályai rendezik a termék hibája következtében előállt egyes károkért való felelősséget.

A szerződés megerősítésének és biztosításának egyik gyakori módja a kötbér kikötése a szerződésben. A kötbér egyrészt ösztönözheti a szerződés teljesítését a kötelezett részéről, másrészt szerződésszegés esetére egyfajta átalány-kártérítésként szolgál a jogosult számára. Melyek a kötbér alapvető szabályai, és milyen típusú kötbérről beszélhetünk?

A tulajdonosnak kizárólagos joga van a tulajdonában álló ingatlan vagy más dolog birtoklásához és használatához. Bizonyos esetekben viszont a jogszabály megengedi más személy ingatlanának vagy egyéb dolgának igénybe vételét. Ilyen esetek a szükséghelyzet és közérdekű használat is, amikor meghatározott feltételekkel a más tulajdonában álló dolog igénybe vehető.

A munkaviszony fennállása során előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz. A dolgozó az általa okozott kárt a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. Milyen esetben felelős a munkavállaló a kárért, és milyen mértékben köteles azt megtéríteni?

A gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősséggel tartozik a társaság felé az e minőségében a társaságnak okozott károkért. Meghatározott feltételek fennállása esetén pedig a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért is felelős. A társaság a vezető tisztségviselőnek évente felmentvényt adhat. Milyen hatással van a felelősségre a társaság által adott felmentvény?

Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?  

Ha egy kiskorú okoz kárt harmadik személynek, akkor természetesnek tűnik, hogy a károsult a szülőkhöz, gondozókhoz fordul a kár megtérítése miatt. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a gyermek vagy közvetlenül a szülő, gondozó felel-e az okozott kárért. Ha pedig a gondozó felel a kárért, akkor miként mentesülhet a kártérítési felelősség alól?

A kártérítésre vonatkozó jogszabályok külön foglalkoznak az olyan károk megtérítésével, amelyek fokozott veszéllyel járó tevékenységből erednek. Az ilyen tevékenységet nevezik veszélyes üzemnek is. Mivel e tevékenységek folytatása az átlagosnál nagyobb veszélyt hordoz magában, ahol akár kisebb rendellenesség bekövetkezése is súlyos kárt okozhat, ezért a veszélyes üzemi tevékenység során okozott károk megtérítésére szigorú szabályok vonatkoznak. Mit tekintünk veszélyes üzemnek, és mik a felelősség alapvető szabályai?           

Szerződésekben gyakran szerepel kötbér fizetésére vonatkozó rendelkezés arra az esetre, ha valamelyik szerződő fél megszegné a szerződésből származó kötelezettségét. Kötbért a fogyasztókkal kötött szerződés is tartalmazhat, és viszonylag gyakran alkalmazzák is ezt a lehetőséget a fogyasztókkal szerződő cégek, szolgáltatók. Előfordulhat-e mégis, hogy a fogyasztói szerződésben foglalt kötbért tisztességtelennek lehet minősíteni?