A munkaviszony fennállása során előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz. A dolgozó az általa okozott kárt a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. Milyen esetben felelős a munkavállaló a kárért, és milyen mértékben köteles azt megtéríteni?
A gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősséggel tartozik a társaság felé az e minőségében a társaságnak okozott károkért. Meghatározott feltételek fennállása esetén pedig a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért is felelős. A társaság a vezető tisztségviselőnek évente felmentvényt adhat. Milyen hatással van a felelősségre a társaság által adott felmentvény?
Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?
Ha egy kiskorú okoz kárt harmadik személynek, akkor természetesnek tűnik, hogy a károsult a szülőkhöz, gondozókhoz fordul a kár megtérítése miatt. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a gyermek vagy közvetlenül a szülő, gondozó felel-e az okozott kárért. Ha pedig a gondozó felel a kárért, akkor miként mentesülhet a kártérítési felelősség alól?
A kártérítésre vonatkozó jogszabályok külön foglalkoznak az olyan károk megtérítésével, amelyek fokozott veszéllyel járó tevékenységből erednek. Az ilyen tevékenységet nevezik veszélyes üzemnek is. Mivel e tevékenységek folytatása az átlagosnál nagyobb veszélyt hordoz magában, ahol akár kisebb rendellenesség bekövetkezése is súlyos kárt okozhat, ezért a veszélyes üzemi tevékenység során okozott károk megtérítésére szigorú szabályok vonatkoznak. Mit tekintünk veszélyes üzemnek, és mik a felelősség alapvető szabályai?
Szerződésekben gyakran szerepel kötbér fizetésére vonatkozó rendelkezés arra az esetre, ha valamelyik szerződő fél megszegné a szerződésből származó kötelezettségét. Kötbért a fogyasztókkal kötött szerződés is tartalmazhat, és viszonylag gyakran alkalmazzák is ezt a lehetőséget a fogyasztókkal szerződő cégek, szolgáltatók. Előfordulhat-e mégis, hogy a fogyasztói szerződésben foglalt kötbért tisztességtelennek lehet minősíteni?
Minden évben előfordul, hogy egy-egy tomboló vihar által kidöntött fa gépjárművekre dől, vagy az erős szél által tetőről lesodort cserepek okoznak károkat, ahogy az például a héten is történt. Ilyen esetekben csak a megfelelő biztosítás esetén járhat kártérítés vagy esetleg biztosítás hiányában is kötelezhető valaki a kár megtérítésére?
Alig egy hete történt, hogy a Körút egy forgalmas részén található épületről a járdára hulló vakolatdarab sérülést okozott egy járókelőnek. Viszonylag gyakran fordul elő az is, hogy a lehulló vakolat, egyéb épületrész az épület mellett parkoló gépjárműben okoz kárt. Ki a felelős a kárért ilyen esetben? Lényeges-e hogy milyen dolog esik le az épületről?
Minden munkahelyen vannak olyan dolgozók, akik az utasításokat adják, és olyanok is, akik ezen utasításokat kapják és végrehajtják. A munkáltatót vezető és irányító személyek sok tekintetben előnyt élveznek az „egyszerű” dolgozókhoz képest, azonban ennek ellentételezéseként törvényben rögzített fokozott felelősségük van, és kevesebb munkajogi védelmet élveznek. Kik minősülnek vezetőnek? Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Hogyan alakul a felelősségük?
Az Új Polgári Törvénykönyv sok tekintetben új alapokra helyezte a kártérítés jogi kereteit. Jelentős eltérés a korábbi szabályokhoz képest, hogy szélesebb körben vált lehetségessé a kártérítési felelősség korlátozása vagy kizárása szerződésszegés esetén. Miként lehetséges a kártérítés korlátozása? Bármely szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség kizárható, vagy vannak korlátok?
