Az egyszerűsített végelszámolás a fizetésképtelennek nem minősülő cégek megszüntetésének leggyorsabb módja. 2018. július 1-től a cégtörvény módosítása jelentős változásokat hozott a cégek egyszerűsített végelszámolásának szabályozásában. A változások alapvetően a cégek megszüntetésének további egyszerűsítését szolgálják. Nézzük meg, melyek az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb változásai
A korlátolt felelősségű társaság vagy a betéti társaság működése során eljöhet az idő, amikor a társaság tagja valamilyen okból ki szeretne lépni a cégből. A bt. és a kft. esetén különböző lehetőségek vannak arra, hogy a tag megszabaduljon a társasági részesedésétől. Nézzük, hogyan lehet kilépni a kft-ből és a bt-ből.
A gazdasági társaságot a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására, üzleti célok elérésére hozzák létre. Ez feltételezi a tagok egymással és a társasággal való együttműködését, és azt, hogy a társaság céljait nem veszélyeztetik. Azonban előfordulhat olyan helyzet, hogy valamely tag magatartása veszélyezteti a társaság működését, ezért szükségessé válik a cégből való eltávolítása. Milyen esetben és milyen módon zárható ki a társaság tagja?
Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3.000.000,-Ft-ra. Jobb a törzstőke emelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.
Lassan már egy év fog eltelni, mióta az Új Polgári Törvénykönyv szabályait alkalmazzuk, de sajnos még most is lehet találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekben téves, félrevezető tájékoztatás szerepel a törzstőke kötelező emelésével kapcsolatban. Az ilyen hirdetéseket megjelentető, a cégvezetőknek olcsó,”akciós” cégmódosítást kínáló vállalkozások sokszor azzal érvelnek hirdetéseikben, hogy a tőkeemelés azonnal kötelezővé válik, ha a cég társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a cégbíróságra. Adott esetben még a hiányzó tőke beszerzéséhez is segítséget ajánlanak, természetesen díjazás ellenében. Ennek az „olcsó húsnak” azonban nagyon híg a leve.
Nemrégiben elfogadták az új Polgári Törvénykönyvet, melyet 2014. március 15-étől kell majd alkalmaznunk. A törvény több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a cégek életét érinti. Így például a Kft. alapítására vonatkozó szabályok is változni fognak. De mégis hogyan?
Ezt a kérdést számos esetben feltették már cégvezetők, hiszen ha az ügyvezető is munkavállaló, akkor ki gyakorolhatja vele szemben a munkáltatói jogokat? Ki írja alá az ügyvezető munkaszerződését?
Hogyan dönthet egy cég?
A gazdasági élet szereplői túlnyomó részben a gazdasági társaságok. Döntéseik sok emberre vannak hatással, üzleti partnerekre, munkavállalókra és azok családjaira, és még hosszan sorolhatnánk. Fontos tehát, hogy megalapozott, jó döntések alapján működjenek. De hogyan dönthet egy cég?
Egy cég alapítása nem kis döntés, hiszen ki ne hallotta volna már, hogy ez bizony egy komoly befektetés, ami az első években inkább csak viszi a pénzt, mint hozza. Igaz ez akkor is, ha az alapításhoz a törvényileg meghatározott tőke nagysága ma már nem olyan nagy, mint néhány éve. De pontosan mennyiből is lehet ma egy céget megalapítani?
Egy cégtulajdonos életében lehet, hogy előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogyan tudok kilépni a cégemből? Természetesen a kérdés nem csak jogilag érdekes, fontos az adott gazdasági körülmények vizsgálata is. Most azt járom körül, hogy egy Kft. tagja hogyan tud kilépni a cégéből.
