A munkaviszony egyik alapvető eleme, hogy a munkavállaló mennyit dolgozik. Ennek kereteit egyrészt a felek megállapodása, a törvény, és esetleg a kollektív szerződés határozza meg. E keretek között a munkáltató döntésétől függ, hogy a munkaidőt miként osztja be a dolgozó számára. Felmerül hát a kérdés, hogy hány órát dolgozhat egy nap a munkavállaló. Melyek a napi munkaidő szabályai?
Ma már közismert, hogy lakás vagy lakóház eladása esetén az eladó köteles az épületre vonatkozó energetikai tanúsítványt a vevőnek átadni. Azonban az energetikai tanúsítvány nem csak lakás, ill. lakóház esetén és nem csak eladáskor kötelező. Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány és mikor nem? Meddig használható fel az elkészült tanúsítvány?
A polgári perekben nem ritka, hogy valamely fél olyan bizonyítékkal szeretne bizonyítani valamit, ami jogsértőnek minősül. Egy bizonyítási eszköz több okból számíthat jogsértőnek. Ilyen például, ha jogsértő módon hozták létre vagy szerezték meg. Ennek leggyakoribb példája az érintett személy hozzájárulása nélkül készített vagy felhasznált kép vagy hangfelvétel. Az új polgári perrendtartás 2018-tól újraszabályozta e bizonyítékok felhasználhatóságának szabályait.
A munkaviszony tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. Vannak azonban a munkaviszonynak speciális formái, amikor akár munkáltatói, akár dolgozói oldalon több személy áll. E sajátos foglalkoztatási megoldások egyik típusa a munkakör megosztása több munkavállaló között. Mit értünk munkakör megosztás alatt, és melyek a főbb szabályai?
A kereskedelemben kiemelt jelentőséggel bír egy adott termék megjelenése, dizájnja. A dizájn nem pusztán a termék eladhatóságát segíti, hanem egy ismert dizájnnak jelentős értéke is van. Magát a gyártót, kereskedőt és termékét is azonosítják általa. Milyen jogi védelmet élvezhet a dizájn? Hogyan védhető egy termék dizájnja?
Amikor valaki meghal, akkor a vagyona az örököseire száll. Ilyen esetben közjegyző előtti hagyatéki eljárásra kerül sor. Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás után kerülnek elő újabb hagyatéki vagyontárgyak, vagy olyan tények, amelyek magát az öröklést is befolyásolják. Mi a teendő ilyen esetben? Mire szolgál a póthagyatéki eljárás? Mikor kell megismételt hagyatéki eljárást tartani?
Társasházak esetén időről-időre felmerül, hogy a társasház a közös tulajdonban lévő valamely ingatlanrészt el kívánja adni. A társasházi közös tulajdonban álló területek elidegenítése azonban nem olyan egyszerű, mint a külön tulajdonban lévő lakások átruházása. Hogyan adható el a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrész?
A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. A munkáltató utólag eltolhatja-e más időre a szabadságot? Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?
Amikor szerződéskötésre kerül sor, a szerződő felek a közöttük létrejött megállapodás lényeges feltételeit foglalják szerződésbe. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés valamely rendelkezését nem sikerül egyértelműen megfogalmazni vagy a felek valamelyike utólag kétségbe vonja egy szerződési feltétel tartalmát. Milyen szabályok alapján történik a szerződések értelmezése? Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?
Nemcsak karácsony idején, hanem a hétköznapokban is a gyakori ügyletek közé tartozik az ajándékozás. A Polgári Törvénykönyv az ajándékozásra is szerződésként tekint, amelynek megvannak a jogi jellegzetességei. Mi az az 5 dolog, amit feltétlenül érdemes tudni az ajándékozásról?
