Már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, ami a magáncsőd – vagy más néven családi csődvédelem – bevezetéséről szól. Mire szolgál majd a magáncsőd intézménye? Kik vehetik igénybe, és mik a működésének alapvető elvei? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a törvényjavaslat alapján.

Alig egy hete történt, hogy a Körút egy forgalmas részén található épületről a járdára hulló vakolatdarab sérülést okozott egy járókelőnek. Viszonylag gyakran fordul elő az is, hogy a lehulló vakolat, egyéb épületrész az épület mellett parkoló gépjárműben okoz kárt. Ki a felelős a kárért ilyen esetben? Lényeges-e hogy milyen dolog esik le az épületről?

Két héttel ezelőtti cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a cégek társasági szerződésük módosításakor kötelesek elektronikus kézbesítési címüket a cégjegyzékben feltüntetni. A hatósági iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatban most arra hívjuk fel a cégek figyelmét, hogy az adóhatóság számára már jelenleg is adott annak lehetősége, hogy adóügyekben elektronikus úton küldjenek hivatalos iratokat a cégeknek. Milyen iratokat küldhetnek így? Miként történik a kézbesítés, és mi történik, ha nem vesszük át az iratot?

A tavalyi évben született elszámolási törvény kötelezővé tette a bankok számára, hogy elszámoljanak az ügyfeleikkel kötött fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban érdemes figyelni arra, hogy nem minden devizahitel szerződés esetén automatikus az elszámolás, egyes esetekben külön kell ezt a banktól kérni. Mely kölcsönökkel kell most elszámolniuk a bankoknak? Milyen esetben kell nekünk kérni az elszámolást?

A Cégtörvény tavaly óta kötelezővé tette, hogy a cégek a cégjegyzékben elektronikus kézbesítési címüket is feltüntessék. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alapításkor, illetve első cégmódosításkor minden cég köteles elektronikus kézbesítési címet (e-mail címet) megjelölni, ami a cégjegyzékben is megjelenik. Mire szolgál az elektronikus kézbesítési cím? Milyen cím jelölhető meg ilyenként? Miért van jelentősége?

Minden munkahelyen vannak olyan dolgozók, akik az utasításokat adják, és olyanok is, akik ezen utasításokat kapják és végrehajtják. A munkáltatót vezető és irányító személyek sok tekintetben előnyt élveznek az „egyszerű” dolgozókhoz képest, azonban ennek ellentételezéseként törvényben rögzített fokozott felelősségük van, és kevesebb munkajogi védelmet élveznek. Kik minősülnek vezetőnek? Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Hogyan alakul a felelősségük?

Új cégek nap, mint nap alakulnak. A cégalapításhoz szükséges dokumentumok az alapítást intéző ügyvédnél rendelkezésre állnak. Nem kell azon gondolkodni, hogy mit, hogyan kell kitölteni, elegendő csak az adatokat és néhány információt megadni. De vajon belegondolnak-e a céget alapítók, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban teendőjük lesz?

Személyes adatokkal nap, mint nap találkozhatunk. A mai modern világban mindenféle ajánlatot kaphatunk az internetes postaládánkba. Vagy mi magunk adhatjuk meg nevünket és elérhetőségeinket egy-egy rendelésnél vagy akár egy honlapon való regisztrációnál. De vajon hogyan tárolhatják mások adatainkat vagy hogyan válunk mi magunk is adatkezelővé?

Az internet korszakában élünk, ahol az információk, írások villám gyorsan terjednek a világhálón. Sokszor azt sem lehet tudni, hogy egy-egy írás milyen módon és hova kerül, ki és hol, milyen célból használja fel. Az internet nem jelenti automatikusan, hogy onnan bárki, bármit szabadon, saját céljaira használhatja fel. Hogy miért döntöttem úgy, hogy erről írok?

 Több mint 1000 cikkem, írásom  jelent meg eddig mind a nyomtatott sajtóban, mind az interneten. A napokban azonban fény derült arra, hogy van olyan internetes oldal, ami visszaélve szerzői jogaimmal, engedély nélkül használta fel egyik megjelent írásomat saját üzleti haszonszerzése érdekében. Az írók azonban a jog védelme alatt állnak. A szerzői jog védi az alkotókat. Hogyan?

Szomszédja szinte mindenkinek van. Kinek ilyen, kinek olyan. Vannak, akik mintha csak jó barátok lennének, szomszédokként összejárnak, segítik egymást. Sajnos azonban bőven akad ennek az ellenkezője is. De mit tehet meg egy szomszéd, és mit nem? Mit tehetünk a bosszantó szomszéddal szemben?

 A szomszédok együttélésére a jog is ad szabályokat. A szomszédjog előírásai mutatják az utat.