Az év végi – év eleji időszakban rendszerint központi téma a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen az új év beköszöntével ezek összegében gyakran történik változás. Ez várható 2020-ban is, hiszen az előrejelzések legalább 8%-os növekedést várnak a minimum bérek terén. A minimálbér és a garantált bérminimum összege közötti különbség nem elhanyagolható mértékű. Jogos hát a kérdés: Ki jogosult a magasabb garantált bérminimumra?
A munkáltató többféle módon adhat támogatást a munkavállalónak. A munkáltató munkabérelőleget nyújthat, és arra is van lehetősége, hogy kedvezményes kölcsönt nyújtson a munkavállalónak. Mit kell tudni a munkáltatói kölcsönről?
A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállaló munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére?
A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó alapvető megállapodásait, amelyek meghatározzák a munkaviszony lényegét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy melyek azok az adatok és megállapodások, amelyet a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Mit kell minimálisan tartalmaznia a munkaszerződésnek?
Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, a munkaviszony helyreállítása általában nem lehetséges. Azonban a Munka Törvénykönyve kivételesen néhány esetben mégis lehetővé teszi, hogy a munkaviszony a dolgozó kérelmére helyreállításra kerüljön. Mikor állítható helyre a munkaviszony? Mi a helyreállítás következménye?
Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?
A munkabért főszabály szerint időbérben kell megállapítani. Időbér esetén a munkabér a munkavégzés idejére vetített bér. A Munka Törvénykönyve azonban arra is lehetőséget ad, hogy a munkabért teljesítménybérben határozzák meg, tehát a bér a munkavállaló teljesítményéhez igazodjon. Melyek a teljesítménybér legfontosabb jellemzői?
A munkáltatónak joga van arra, hogy előírja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején túl, meghatározott feltételek mellett rendelkezésre álljon, és ha szükséges, munkát végezzen. Ezekben az esetekben beszélhetünk ügyeletről vagy készenlétről. Melyek az ügyelet és a készenlét alapvető szabályai, és milyen különbség van a kettő között?
A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba miatt vagy más okból több munkabért fizet ki a munkavállalónak, mint amire jogosult lenne. Ebben az esetben a munkáltató alappal kérheti a túlfizetett munkabér visszafizetését a dolgozótól. Kérdés, hogy milyen határidőn belül követelheti vissza a jogalap nélküli munkabért? Miként kell eljárnia a munkáltatónak a túlfizetett munkabér visszakövetelésekor?
A részmunkaidő lehetőségével különböző okokból gyakran él a munkáltató és a munkavállaló. Általánosságban elmondható, hogy a részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság?
