A koronavírus miatti veszélyhelyzet jelentős terhet ró számos munkáltatóra és munkavállalóra. Egyes munkáltatók csökkentett üzemmódban működnek, mások teljes leállásra is kényszerülhetnek. Ilyen esetben gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tehet és mit nem a munkáltató? Lehet-e a dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldeni? Milyen eszközökkel élhet a munkáltató és a munkavállaló a nehéz helyzetben?
A munkaviszony egyik alapvető eleme, hogy a munkavállaló mennyit dolgozik. Ennek kereteit egyrészt a felek megállapodása, a törvény, és esetleg a kollektív szerződés határozza meg. E keretek között a munkáltató döntésétől függ, hogy a munkaidőt miként osztja be a dolgozó számára. Felmerül hát a kérdés, hogy hány órát dolgozhat egy nap a munkavállaló. Melyek a napi munkaidő szabályai?
A munkaviszonyban előfordulhat, hogy a munkavállaló különböző okokra hivatkozva nem jelenik meg a munkahelyén vagy a munkahelyéről a munkaidő vége előtt akar eltávozni. Milyen esetekben köteles a munkáltató a munkavállalót elengedni?
A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó alapvető megállapodásait, amelyek meghatározzák a munkaviszony lényegét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy melyek azok az adatok és megállapodások, amelyet a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Mit kell minimálisan tartalmaznia a munkaszerződésnek?
A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, amely többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató?
A munkáltatónak joga van arra, hogy előírja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején túl, meghatározott feltételek mellett rendelkezésre álljon, és ha szükséges, munkát végezzen. Ezekben az esetekben beszélhetünk ügyeletről vagy készenlétről. Melyek az ügyelet és a készenlét alapvető szabályai, és milyen különbség van a kettő között?
A részmunkaidő lehetőségével különböző okokból gyakran él a munkáltató és a munkavállaló. Általánosságban elmondható, hogy a részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság?
A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy munkaidejében munkát végezzen. Azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valamilyen okból nem tud munkát adni a dolgozónak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató a leállással érintett időre is munkabért fizetni? Esetleg küldető-e a dolgozó erre az időre fizetés nélküli szabadságra?
A munkaviszony során előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén. Ennek gyakori oka a munkavállalónál hirtelen fellépő betegség, de sokféle egyéb indok előfordulhat, ami miatt a munkavállaló előre nem láthatóan nem tud bemenni munkahelyére. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e tájékoztatási kötelezettségnek?
A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése?
