A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó alapvető megállapodásait, amelyek meghatározzák a munkaviszony lényegét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy melyek azok az adatok és megállapodások, amelyet a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Mit kell minimálisan tartalmaznia a munkaszerződésnek?

A GYES-ről vagy GYED-ről a munkahelyre visszatérő munkavállaló foglalkoztatását gyakran bizonytalanság kíséri mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről. Milyen munkakörbe és milyen bérrel jöhet vissza a munkavállaló? Van-e felmondási védelem? Mikor kell kiadni a felhalmozódott szabadságot? Nézzünk most meg 5 dolgot, amiről érdemes tudni a munkába visszatérő munkavállalónak.

A munkáltatónak és a munkavállalónak is előnyös lehet, ha a dolgozó képezni tudja magát. Ennek érdekében a munkáltató többféleképpen támogathatja a munkavállaló tanulmányait. A támogatás egyik elterjedt formája a tanulmányi szerződés. Melyek a tanulmányi szerződés legfontosabb jellemzői? Mikor követelhető vissza a tanulmányokhoz adott támogatás?

A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a feleknek a munkaviszony alapvető jellemzőiben való megállapodását. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződést írásban kell megkötni. Ennek ellenére előfordul, hogy a szerződést a felek nem foglalják írásba. Mik a következményei az írásba foglalás elmaradásának?

A munkabért főszabály szerint időbérben kell megállapítani. Időbér esetén a munkabér a munkavégzés idejére vetített bér. A Munka Törvénykönyve azonban arra is lehetőséget ad, hogy a munkabért teljesítménybérben határozzák meg, tehát a bér a munkavállaló teljesítményéhez igazodjon. Melyek a teljesítménybér legfontosabb jellemzői?

A részmunkaidő lehetőségével különböző okokból gyakran él a munkáltató és a munkavállaló. Általánosságban elmondható, hogy a részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság?

A munkaviszony megszűnésének egyik következménye lehet, hogy végkielégítést kell fizetni a távozó munkavállalónak. Azonban a végkielégítés nem jár minden esetben a dolgozónak, hanem csak a munkaviszonynak meghatározott feltételek mellett való megszüntetése esetén. Mikor kell végkielégítést fizetni a munkavállalónak és milyen esetekben nem?   

A munkaviszonynak széles körben ismert és alkalmazott intézménye a próbaidő, amely arra szolgál, hogy a felek kipróbálhassák, hogy a munkaviszony, illetve a munkáltató és munkavállaló működése megfelel-e az elvárásaiknak. Annak ellenére, hogy gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, mégis sok a félreértés a próbaidővel kapcsolatban. Nézzünk meg most öt dolgot, amit érdemes tudni a próbaidőről.  

A munkaviszony fennállása során szükség lehet a munkaszerződés módosítására. Azonban nem minden munkaviszonnyal vagy a munkavégzéssel kapcsolatos változás jelent egyben munkaszerződés módosítást is. Mikor van szükség a munkaszerződés módosítására és mikor nincs? Milyen mozgástere lehet a munkáltatónak a munkaszerződés módosítása nélkül?