A munkaviszony tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. Vannak azonban a munkaviszonynak speciális formái, amikor akár munkáltatói, akár dolgozói oldalon több személy áll. E sajátos foglalkoztatási megoldások egyik típusa a munkakör megosztása több munkavállaló között. Mit értünk munkakör megosztás alatt, és melyek a főbb szabályai?
A munkáltató többféle módon adhat támogatást a munkavállalónak. A munkáltató munkabérelőleget nyújthat, és arra is van lehetősége, hogy kedvezményes kölcsönt nyújtson a munkavállalónak. Mit kell tudni a munkáltatói kölcsönről?
Az öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésekor a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia, mivel a védett korú dolgozók esetén felmondási korlátozások érvényesülnek. Védett korú munkavállalók esetén szigorúbb szabályok érvényesülnek a felmondás kapcsán. Ki minősül védett korú munkavállalónak? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen dolgozónak való felmondásra?
Sokak által ismert, hogy a polgári jogban az általános elévülési idő 5 év. A elévüléssel megszűnik a követelés bírósági úton való kikényszeríthetősége. A munkajog területén keletkező igények tekintetében is beszélhetünk elévülésről. Azonban a munkajogi elévülés szabályai több ponton is különböznek az elévülés általános szabályaitól.
A munkaviszony fennállása során előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz. A dolgozó az általa okozott kárt a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. Milyen esetben felelős a munkavállaló a kárért, és milyen mértékben köteles azt megtéríteni?
A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó alapvető megállapodásait, amelyek meghatározzák a munkaviszony lényegét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy melyek azok az adatok és megállapodások, amelyet a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Mit kell minimálisan tartalmaznia a munkaszerződésnek?
Gyakran előfordul, hogy a munkáltató céges e-mail címet biztosít a munkavállalónak. Ennek kapcsán felmerülő a kérdés, hogy a céges e-mail cím személyes adatnak minősül-e, küldhető-e rá elektronikus reklámlevél? Szintén problémát jelenthet, hogy a munkáltató miként ellenőrizheti a céges e-mail cím használatát, ha azon magánjellegű levelezést is folytat a dolgozó.
A munkaviszonyban a munkáltató rendkívüli munkaidőben való munkavégzést rendelhet el. Előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló nem kíván túlórázni. Ebben a helyzetben felmerül a kérdés, hogy jogszerűen megtagadhatja-e a munkavállaló a túlórában való munkavégzésre való utasítást? Milyen hátrányos következménye lehet a rendkívüli munkavégzés megtagadásának?
Ha a munkaviszony megszüntetésére jogellenesen került sor, a munkaviszony helyreállítására általában nincsen lehetőség. Azonban a Munka Törvénykönyve kivételesen néhány esetben mégis lehetővé teszi, hogy a munkaviszony a dolgozó kérelmére helyreállításra kerüljön. Mikor állítható helyre a munkaviszony? Mi a helyreállítás következménye?
Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?
