Amikor valaki meghal, akkor a vagyona az örököseire száll. Ilyen esetben közjegyző előtti hagyatéki eljárásra kerül sor. Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás után kerülnek elő újabb hagyatéki vagyontárgyak, vagy olyan tények, amelyek magát az öröklést is befolyásolják. Mi a teendő ilyen esetben? Mire szolgál a póthagyatéki eljárás? Mikor kell megismételt hagyatéki eljárást tartani?
Az öröklési joggal kapcsolatban az egyik legközismertebb kifejezés a kitagadás. A kitagadást mindenki úgy ismeri, mint amellyel az örökhagyó meg tudja akadályozni az általa nem kívánt családtag öröklését. Azonban az érintettek sokszor nem tudják, hogy mit takar pontosan a kitagadás. Milyen okai lehetnek? Hogyan lehet valakit kitagadni az örökségből?
Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Milyen szabályok alapján és ki örökölheti az üzletrészt? Előző cikkünkben megvizsgáltuk az öröklés általános szabályait, hogy ki jogosult kötelesrészre és mennyi a kötelező juttatás. Ha lemaradt volna, a részleteket itt olvashatja. A témát most folytatjuk.
Az üzleti életben nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit is jelent, mennyi munka, befektetés, idő, ötlet kell egy vállalkozás fejlődéséhez. Éppen ezért sorsfordító lehet, ha a tulajdonos már nincs többé közöttük. Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös?
Több oka is lehet annak, hogy valaki nem örökölhet. Például, ha az örökhagyó előtt meghal vagy lemond az öröklésről. Kiesik az öröklésből az a személy is, aki az öröklésre érdemtelenné vált. Mit jelent az érdemtelenség és melyek a következményei?
Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem hagy, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már nincsen szinte semmi. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak.
Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?
Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye. Az is változott, hogy az örökhagyó özvegyét miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon.
A végintézkedés leggyakoribb formája a végrendelet, amelyben az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatával rendelkezik halála esetére. Vannak a végintézkedésnek nem egyoldalú, hanem szerződéses formái is, amelyek egyike a halál esetére szóló ajándékozás. Mit kell tudni a halál esetére szóló ajándékozásról? Miként adózik a megajándékozott?
A lakásbérleti szerződés a bérlő halála esetén rendszerint megszűnik, mivel a bérlő örököse a lakásbérleti jogot nem örökli. Azonban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet olyan, lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, aki a bérletet az elhunyttal azonos feltételek mellett folytathatja. Kik lehetnek jogosultak a lakásbérlet folytatására és milyen feltételekkel?
