Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon.
A végintézkedés leggyakoribb formája a végrendelet, amelyben az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatával rendelkezik halála esetére. Vannak a végintézkedésnek nem egyoldalú, hanem szerződéses formái is, amelyek egyike a halál esetére szóló ajándékozás. Mit kell tudni a halál esetére szóló ajándékozásról? Miként adózik a megajándékozott?
A lakásbérleti szerződés a bérlő halála esetén rendszerint megszűnik, mivel a bérlő örököse a lakásbérleti jogot nem örökli. Azonban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet olyan, lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, aki a bérletet az elhunyttal azonos feltételek mellett folytathatja. Kik lehetnek jogosultak a lakásbérlet folytatására és milyen feltételekkel?
Mindenki jogosult arra, hogy halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezzen. Végrendelkezni a törvényben meghatározott formában és tartalommal lehetséges. A végrendelet főszabály szerint írásbeli végintézkedést jelent. Szóbeli végrendelkezésre kivételesen, törvényben meghatározott esetben kerülhet sor. Melyek az írásbeli magánvégrendelet formai követelményei?
Az örökhagyó a vagyonáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Ahhoz, hogy egy okirat végrendeletnek minősüljön, két alapvető feltételt kell teljesítenie: egyrészt az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, másrészt külsőleg az örökhagyótól származónak kell lennie. A végrendelet alapvető célja az örökhagyó végakaratának érvényre juttatása. Időről-időre előfordul, hogy olyan személy, aki örökös vagy végrendelet híján az lenne, meg szeretné támadni a végrendeletet. Milyen okokból támadható meg a végrendelet?
Több okból is előfordulhat, hogy valaki nem szeretne örökölni. Ilyenkor többféle lehetőség is van annak megoldására, hogy az illető ne örököljön az örökhagyó után. Az egyik lehetőség az öröklésről való lemondás. Míg a másik gyakran alkalmazott út az örökség visszautasításának lehetősége. Miként lehet lemondani az öröklésről? Mi a lemondás jogi hatása? Mi a különbség az örökség visszautasításához képest?
Nem ritka, hogy idős vagy egyébként segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. Tartási illetve életjáradéki szerződés írásban lehet kötni. A tartás vagy életjáradék nyújtása ellenében pedig rendszerint ellenszolgáltatásban részesül a tartást, illetve életjáradékot teljesítő személy. Nézzünk meg most néhány dolgot, amelyet érdemes tudni e szerződésekről.
Ha az elhunyt személy után egy örökös marad, akkor egyszerű a helyzet, hiszen ő egyedül örökli az hagyatékot. Azonban sok esetben több örököse van az elhunytnak, akik között valamilyen módon fel kell osztani a hagyatéki vagyont. Hogyan történik a hagyaték felosztása és köthetnek-e az örökösök ebben a kérdésben egyezséget?
Az új Polgári Törvénykönyv az öröklési szabályokat is jelentősen átírta. Az egyik legfontosabb változás az elhunyt személy özvegye általi öröklésre vonatkozik, ahol hosszú évtizedek óta alkalmazott és sokak által ismert alapvető szabályok változtak meg jelentős mértékben. Mi változott az új Ptk. szabályaival? Mi jár az özvegynek?
Még 2010 tavaszán adtuk hírül, hogy bár az Országgyűlés elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet, az a hatályba lépés előtt néhány nappal mégis szertefoszlani látszott. No, ez némi költői túlzás, azonban akkor első körben az Alkotmánybíróság mutatott fel stop táblát az új szabályozásnak, majd később a teljes törvényt hatályon kívül helyezték. Most mi a helyzet? A történelem ismétli-e önmagát, vagy ezúttal tényleg újra kell tanulnunk az együttélés legfőbb szabályait?
