Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?
Ha egy ügyben a bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli perorvoslatoknak?
A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?
Manapság sokszor lehet hallani arról a célról, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokat gyorsabbá és olcsóbbá szükséges tenni. A törekvés dicséretes, ugyanakkor még sok mindent lehetne tenni a cél elérése érdekében. Például, hogy szükségtelen perekkel ne terheljük a bíróságokat, különösen, ha maga az állam dolgoztatja feleslegesen a bíróságot. Ennek kapcsán szeretnénk megosztani egy megtörtént jogesetet, amely ügyfelünkkel esett meg nemrég.
A gazdasági életben a cégek a törvényes keretek között szabadon működhetnek. Előfordulhat azonban, hogy a cég döntései nem felelnek meg a jogi előírásoknak vagy a társasági szerződésnek. Ilyen esetekben a társaság működésébe bele lehet avatkozni annak érdekében, hogy a cég működése törvényes legyen. Milyen esetekben lehet jogorvoslatot kérni a cég döntései ellen? Miként történik a cég döntéseinek felülvizsgálata?
Az utóbbi időben felgyorsult a devizahitelekkel kapcsolatos törvényhozás. Előbb a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos elszámolásról hozott törvényt az Országgyűlés. Majd legutóbb a devizahitelek forintosításáról született törvény. Ezzel valóban vége szakad a devizahitelekkel kapcsolatos pereknek, vagy vannak olyan esetek, amikor még mindig érdemes a szerződés érvénytelenségére hivatkozni?
A peres ügyek, jogi viták eldöntésének folyamata nem egyszerű. Sok tudást és tapasztalatot kíván meg, de az alapokat Ön is megértheti. A következő alapok segítenek Önnek abban, hogy ne érezze magát teljesen elveszettnek, ha egy perben a bíróság előtt találja magát.
Fél éve még csak első fokon született meg az ítélet egy autó devizahiteles ügyében, akit a bankja perelt be. Az ítélet mára már jogerős és a bíróság a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda által képviselt devizahitelesnek adott igazat, a szerződést semmissé nyilvánította.
Egy vállalkozás életében számos olyan helyzet fordulhat elő, amikor már csak jogi úton tudja érvényesíteni jogait, vagyis úgy dönt, hogy pert indít valaki ellen. Persze az is előfordulhat, hogy valaki más éppen őt perli be. Egy törvényjavaslat szerint azonban a jövőben változhatnak a perek, köztük a gazdasági perek szabályai. Mégis hogyan?
Követelése áll fenn valakivel szemben? Igazságtalanság érte? Kárt okoztak Önnek? Beperelték, de nem jogos? Keresi az igazát? Hogyan, miként működnek Magyarországon a bíróságok? Hogy néz ki egy per? Ki dönti el, kinek van igaza és kinek nincs?
