A polgári perekben nem ritka, hogy valamely fél olyan bizonyítékkal szeretne bizonyítani valamit, ami jogsértőnek minősül. Egy bizonyítási eszköz több okból számíthat jogsértőnek. Ilyen például, ha jogsértő módon hozták létre vagy szerezték meg. Ennek leggyakoribb példája az érintett személy hozzájárulása nélkül készített vagy felhasznált kép vagy hangfelvétel. Az új polgári perrendtartás 2018-tól újraszabályozta e bizonyítékok felhasználhatóságának szabályait.

Felmerülhet a kérdés, ha egy adóssal szemben végrehajtási eljárás folyik valamely tartozása miatt, akkor elévülhet-e a tartozása. Elévülésről a végrehajtási eljárás során is beszélhetünk, de ebben az esetben a végrehajtási jog az, ami elévülhet. Milyen lépéseket tehet az adós? Mi a teendő, ha elévült a végrehajtási jog?

A gyakorlatban időről-időre előfordul, hogy valaki egy szerződés jóerkölcsbe ütközésére hivatkozik. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ezért fontos, hogy mely szerződések eshetnek ebbe a kategóriába. Nézzük meg milyen feltételek esetén beszélhetünk jóerkölcsbe ütköző szerződésről.

A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállaló munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére?  

Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?  

Ha egy ügyben a bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli perorvoslatoknak?     

A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?

Manapság sokszor lehet hallani arról a célról, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokat gyorsabbá és olcsóbbá szükséges tenni. A törekvés dicséretes, ugyanakkor még sok mindent lehetne tenni a cél elérése érdekében. Például, hogy szükségtelen perekkel ne terheljük a bíróságokat, különösen, ha maga az állam dolgoztatja feleslegesen a bíróságot. Ennek kapcsán szeretnénk megosztani egy megtörtént jogesetet, amely ügyfelünkkel esett meg nemrég.       

A gazdasági életben a cégek a törvényes keretek között szabadon működhetnek. Előfordulhat azonban, hogy a cég döntései nem felelnek meg a jogi előírásoknak vagy a társasági szerződésnek. Ilyen esetekben a társaság működésébe bele lehet avatkozni annak érdekében, hogy a cég működése törvényes legyen. Milyen esetekben lehet jogorvoslatot kérni a cég döntései ellen? Miként történik a cég döntéseinek felülvizsgálata?     

Az utóbbi időben felgyorsult a devizahitelekkel kapcsolatos törvényhozás. Előbb a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos elszámolásról hozott törvényt az Országgyűlés. Majd legutóbb a devizahitelek forintosításáról született törvény. Ezzel valóban vége szakad a devizahitelekkel kapcsolatos pereknek, vagy vannak olyan esetek, amikor még mindig érdemes a szerződés érvénytelenségére hivatkozni?