Cikkek ‘per’ címkével

Mit jelent a jóerkölcsbe ütköző szerződés?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A gyakorlatban időről-időre előfordul, hogy valaki egy szerződés jóerkölcsbe ütközésére hivatkozik. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ezért fontos, hogy mely szerződések eshetnek ebbe a kategóriába. Nézzük meg milyen feltételek esetén beszélhetünk jóerkölcsbe ütköző szerződésről.

Mit tehet a munkavállaló, ha nem fizetik ki a munkabérét?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállaló munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére?  

Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

Ha a munkáltatónak valamilyen pénzkövetelése áll fenn a munkavállalóval szemben, akkor e követelését többféleképpen érvényesítheti. A követelés érvényesítésének egyik módja a munkáltató által a dolgozóval közölt fizetési felszólítás, amely meghatározott feltételek esetén alkalmas arra, hogy a munkáltató követelése végrehajtásra kerüljön. Mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról?  

Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Peres eljárások

Ha egy ügyben a bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli perorvoslatoknak?     

Milyen okiratok alapján indítható végrehajtás?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Kintlévőség kezelés

A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?

Megtörtént jogeset: a Magyar Állam saját magát perli, de a mi költségünkre?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Megtörtént Jogesetek

Manapság sokszor lehet hallani arról a célról, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokat gyorsabbá és olcsóbbá szükséges tenni. A törekvés dicséretes, ugyanakkor még sok mindent lehetne tenni a cél elérése érdekében. Például, hogy szükségtelen perekkel ne terheljük a bíróságokat, különösen, ha maga az állam dolgoztatja feleslegesen a bíróságot. Ennek kapcsán szeretnénk megosztani egy megtörtént jogesetet, amely ügyfelünkkel esett meg nemrég.       

Mit tehet a cég tagja, ha a cég által hozott döntést sérelmesnek tartja?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Társasági jog

A gazdasági életben a cégek a törvényes keretek között szabadon működhetnek. Előfordulhat azonban, hogy a cég döntései nem felelnek meg a jogi előírásoknak vagy a társasági szerződésnek. Ilyen esetekben a társaság működésébe bele lehet avatkozni annak érdekében, hogy a cég működése törvényes legyen. Milyen esetekben lehet jogorvoslatot kérni a cég döntései ellen? Miként történik a cég döntéseinek felülvizsgálata?     

Mi lesz veled devizahitel – vége lesz a pereknek?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Peres eljárások, Szerződések joga

Az utóbbi időben felgyorsult a devizahitelekkel kapcsolatos törvényhozás. Előbb a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos elszámolásról hozott törvényt az Országgyűlés. Majd legutóbb a devizahitelek forintosításáról született törvény. Ezzel valóban vége szakad a devizahitelekkel kapcsolatos pereknek, vagy vannak olyan esetek, amikor még mindig érdemes a szerződés érvénytelenségére hivatkozni?

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége