Számos munkavállaló dolgozik részmunkaidőben, azaz olyan munkaviszonyban, ahol a napi munkaideje rövidebb, mint az általános 8 órás teljes napi munkaidő. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy a részmunkaidőben dolgozónak mennyi szabadság jár. Arányosan kevesebb szabadság jár-e, mint 8 órás munkaidő esetén, vagy ugyanannyi?
Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság?
A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot?
A munkaviszony év közben való megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a munkavállalónak több szabadság került kiadásra és kifizetésre, mint amennyi neki időarányosan nézve járt volna. Ilyen esetben némely munkáltató vissza kívánja fizettetni a munkavállalóval a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat. Jogos-e a munkáltató visszafizetési igénye túladott szabadság esetén?
Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi történjen a kiadatlan szabadsággal, átvihető-e a következő naptári évre, és ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve?
A nyár a hosszabb szabadságok ideje, ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságáról?
Az egész éves „robot” után ki ne szeretné kissé kifújni magát. Bár még mindig elmondható, hogy december végén sok cég leáll és a munkatársakat szabadságra küldi, azonban szép számmal akadnak olyan munkahelyek és munkakörök is, ahol folyamatos a termelés, a szolgáltatás. Ekkor a munkáltatónak előre érdemes megterveznie, hogyan is adja majd ki az éves szabadságokat. Meddig adható ki jogszerűen az éves szabadság? Mi változik 2014-től?
Egy éve, hogy a régi munkajogi szabályozás helyett megjelent az új Munka Törvénykönyve. Mivel az új változat több olyan pontot is tartalmazott, melyet a gyakorlat utóbb nem igazolt, így a megjelenése óta többször változtattak a jogszabályon. Most legutóbb augusztus 1-től ismét módosítottak a törvényen, mely érinti az újdonsült édesapákat is. Hogyan változott a rájuk vonatkozó szabályozás?
Végre itt a július, a régen várt nyári szabadságok ideje. Sokan indulnak útnak, hogy felfedezzenek egy-egy új országrészt, esetleg országot, vagy csak lazítsanak kicsit a munkával telt hónapok után. Többen szervezik nyaralásukat utazási irodán keresztül. Mire figyeljünk, hogy a nyár kellemes emlék maradjon?
Legutóbbi cikkünkben írtunk arról, hogy az új Munka Törvénykönyve változásai miatt a munkavállalóknak jól meg kell gondolni, hogy mikor veszik ki szabadságukat, mert egy megváltozott számítás szerint bizonyos hónapokban kevesebb lehet a munkabérük, ha rosszul választják meg az időpontot. Időközben a Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban újabb közleményt adott ki, mely gyökeres változásra utal.
