A koronavírus miatti veszélyhelyzet jelentős terhet ró számos munkáltatóra és munkavállalóra. Egyes munkáltatók csökkentett üzemmódban működnek, mások teljes leállásra is kényszerülhetnek. Ilyen esetben gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tehet és mit nem a munkáltató? Lehet-e a dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldeni? Milyen eszközökkel élhet a munkáltató és a munkavállaló a nehéz helyzetben?
A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. A munkáltató utólag eltolhatja-e más időre a szabadságot? Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?
Minden munkavállalóval megesik időről-időre, hogy különböző oknál fogva ideiglenesen nem tudja feladatait ellátni. Ebben az esetben helyettesítésre van szükség. Ezek az okok lehetnek előre tervezhetőek (pl. szabadság), amelyek esetén a helyettesítés egyszerűbben megoldható. Előfordulhatnak azonban váratlan körülmények is (pl. betegség), ekkor a kieső munkavállaló pótlásának megszervezése nagyobb gondot okozhat a munkaadónak.
A munkaáltatók és a munkavállalók sokszor csak az új év kezdetén szembesülnek azzal, hogy az előző évre járó szabadság nem került teljes egészében felhasználásra. Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy átvihető-e, és milyen mértékben a tárgyévben ki nem adott szabadság a következő évre? Átvihető a tavalyi szabadság az új évre?
Számos munkavállaló dolgozik részmunkaidőben, azaz olyan munkaviszonyban, ahol a napi munkaideje rövidebb, mint az általános 8 órás teljes napi munkaidő. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy a részmunkaidőben dolgozónak mennyi szabadság jár. Arányosan kevesebb szabadság jár-e, mint 8 órás munkaidő esetén, vagy ugyanannyi?
Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság?
A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot?
A munkaviszony év közben való megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a munkavállalónak több szabadság került kiadásra és kifizetésre, mint amennyi neki időarányosan nézve járt volna. Ilyen esetben némely munkáltató vissza kívánja fizettetni a munkavállalóval a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat. Jogos-e a munkáltató visszafizetési igénye túladott szabadság esetén?
Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi történjen a kiadatlan szabadsággal, átvihető-e a következő naptári évre, és ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve?
A nyár a hosszabb szabadságok ideje, ilyenkor nem ritka, hogy valaki akár több hét szabadságot is kivesz. De mi történik, ha időközben mégis nélkülözhetetlen a szabadságon lévő munkavállaló? Ha senki más nem tud egy adott feladatot megoldani helyette? Jogszerűen berendelhető-e a munkavállaló a szabadságáról?
