A gyakorlatban időről-időre előfordul, hogy valaki egy szerződés jóerkölcsbe ütközésére hivatkozik. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ezért fontos, hogy mely szerződések eshetnek ebbe a kategóriába. Nézzük meg milyen feltételek esetén beszélhetünk jóerkölcsbe ütköző szerződésről.
Egy szerződés alapján rendszerint a szerződő felek válnak jogosulttá és kötelezetté. Azonban nem kizárt, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy abból harmadik személy szerezzen meghatározott jogokat, például az ő javára teljesítsék a szerződésben meghatározott szolgáltatást. Melyek a harmadik személy javára szóló szerződés alapvető szabályai?
Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?
A gazdasági életben gyakoriak a különböző biztosítéki jellegű kötelezettségvállalások, illetve szerződések. A biztosítéki jellegű szerződések egyik típusa a garanciaszerződés, amely alapján a garanciavállaló meghatározott feltételek fennállása esetén fizetést köteles teljesíteni. Melyek a garanciaszerződés alapvető szabályai? Megtagadhatja-e a garantőr a kifizetést?
Ha valaki számlái vagy más tartozásai kifizetésével késedelmeskedik, azaz határidőre nem fizet, számolnia kell azzal, hogy tartozása a késedelmi kamattal növekedni fog. Mikor jár késedelmi kamat? Hogyan alakul a késedelmi kamat magánszemélyek, és hogyan cégek esetén?
A szerződésekben többféle módon is lehet biztosítani a szerződő felek érdekeit. Az egyik ezek közül a bánatpénz. A kérdés, hogy kinek és milyen esetekben járhat? Ezt járta körül a szerző az Érthető Jog bánatpénzről szóló írásában.
Előfordulhat, hogy egy termék meghibásodik, és a hiba következtében kár keletkezik. Ilyenkor felmerülhet, hogy felelősséggel tartozik-e a termék gyártója a hibás termék által okozott károkért. A termékfelelősség szabályai rendezik a termék hibája következtében előállt egyes károkért való felelősséget.
Szerződéses viszonyokban előfordulhat, hogy a szerződés módosítására van szükség. Ilyenkor felmerül, hogy miként és milyen formában módosíthatnak a felek a szerződésen. Szintén felmerülő kérdés, hogy a szerződő felek valamelyike egyoldalúan változtathat-e a szerződésen, illetve külső szerv – például bíróság – módosíthatja-e a szerződést?
A szerződés megerősítésének és biztosításának egyik gyakori módja a kötbér kikötése a szerződésben. A kötbér egyrészt ösztönözheti a szerződés teljesítését a kötelezett részéről, másrészt szerződésszegés esetére egyfajta átalány-kártérítésként szolgál a jogosult számára. Melyek a kötbér alapvető szabályai, és milyen típusú kötbérről beszélhetünk?
Azt sokan tudják, hogy bizonyos szerződéseknél kötelező az ügyvédi ellenjegyzés. Ilyen például az ingatlan adásvételi szerződés, de a cégek társasági szerződéseinél is ott kell lennie. De mire jó ez? Csak egy újabb pecsét? Mit tanúsít az ügyvédi ellenjegyzés?
