A tartozások bosszantóak, frusztrálóak, lehengerlőek. Mindegy, hogy melyik oldalon állunk. Megfigyeléseim alapján igen nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben.

A kérdés, hogy mit tehetünk, hogy behajtsuk a kintlévőségeinket, de azért a kapcsolat se mérgesedjen el visszafordíthatatlanul.

Előfordulhat, hogy valaki a valós forgalmi értékénél jelentősen alacsonyabb áron adta el ingatlanát vagy egyéb vagyontárgyát, és ez csak utóbb derül ki számára. Felmerül, hogy ebben az esetben van-e bármilyen lehetősége az eladónak a szerződés érvénytelenítésére vagy a vételár különbözet követelésére?

Pályázati úton való szerződéskötéssel leggyakrabban a közbeszerzések területén lehet találkozni. Azonban a közbeszerzések területén kívül is keletkezhet igény arra, hogy valaki pályázati úton versenyeztesse azokat, akikkel szerződést kíván kötni. Felmerülhet a kérdés, hogy bármely esetben van-e lehetőség pályázat kiírására szerződéskötés céljából, és mik e versenyeztetési eljárás alapvető szabályai?

A mindennapokban gyakran előforduló szerződéskötések során is sokszor találkozhatunk az általános szerződési feltételek – röviden: ÁSZF – fogalmával. A legtöbb embernek e fogalomról az apró betűs rész jut eszébe, amit a szerződés aláírásakor nem szokott elolvasni. Pedig a szerződő felek szempontjából nagyon lényeges rendelkezéseket is tartalmaznak az általános szerződési feltételek. Mit értünk általános szerződési feltételek alatt, és mik a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban?

A szerződésben vállalt kötelezettségeket a szerződésben és a jogszabályokban előírtak szerint kell teljesíteni. Azonban előfordulhat, hogy a szerződésben foglalt kötelezettséget azért nem tudja a fél teljesíteni, mert az lehetetlenné vált. A szerződés teljesítésének lehetetlenülése különböző következményekkel járhat, attól függően, hogy mi volt a lehetetlenülés oka, és ezért ki a felelős.

Idős személyek gyakran kötnek tartási szerződést annak érdekében, hogy gondozásukat biztosítsák. Előfordul azonban, hogy a szerződés megkötését követően a tartást vállaló személy a tartást nem nyújtja, vagy nem tudja nyújtani, így szükségessé válik a szerződés megszüntetése. Milyen módon lehet megszüntetni vagy módosítani a tartási szerződést?

Foglaló átadása legtöbbször ingatlan vásárlás esetén szokott előfordulni, de más szerződéses kötelezettségvállalás megerősítéseként is adhatnak foglalót a felek. A foglaló alkalmazásával a felek jelentős kötelezettséget vállalnak, ezért érdemes áttekinteni a foglaló legfontosabb jogi jellemzőit.     

Lakásbérlet esetén szükség lehet arra, hogy akár a bérbeadó, akár a bérlő a bérleti szerződést felmondással megszüntesse. A felmondás akkor számít jogszerűnek, ha megfelel a törvényi rendelkezéseknek is. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a bérleti szerződés felmondása jogellenes lesz. Ezért érdemes tudni, miként szüntethető meg a lakásbérleti szerződés.     

A tulajdonjog megszerzésének leggyakoribb módja a tulajdonjog átruházás útján való megszerzése. A tulajdonjog átruházására leggyakrabban a felek között kötött megállapodással, azaz szerződéssel kerül sor. Alapelv, hogy tulajdonjogot csak olyan személy ruházhat át, aki a dolog tulajdonosa. Azonban bizonyos esetben léteznek kivételek. Melyek a tulajdon átruházás alapvető feltételei? Nem tulajdonostól szerezhető-e tulajdonjog?

A köztudatban szerződés alatt az írott dokumentumba foglalt megállapodást értik, amelyet a felek aláírnak. A jog azonban nemcsak az írott szerződést ismeri, hanem a más alakban kötött szerződéseket is. Milyen alakban lehet megkötni a szerződéseket? Mikor érvényes a szerződés írásba foglalás nélkül is?