Az elmúlt hetek és az elkövetkező hónapok központi témája a koronavírus járvány. Sok szó esik a fertőzés terjedéséről, a megfékezésére tett intézkedésekről, és a beláthatatlan gazdasági következményeket is egyre többen latolgatják. A koronavírus és az annak kapcsán tett intézkedések messze ható következményekkel járnak a gazdaságra, azon belül pedig a gazdasági élet alapvető elemét képező szerződésekre is. Sok esetben a szerződések teljesítésének elmaradásához vagy lehetetlenné válásához vezetnek a járvány miatt előállt körülmények. Lehet-e ilyen esetben a járványhelyzetre hivatkozni?

Gyakori, hogy idős emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek ismerősükkel vagy más olyan személlyel, aki nem hozzátartozójuk. Az ilyen típusú szerződésekben a tartás vagy életjáradék ellentételezése igen gyakran az eltartott tulajdonában álló ingatlan átruházása. Olykor előfordul, hogy a tartási vagy életjáradéki szerződésről az örökös csak az örökhagyó halála után szerez tudomást. Van-e joga a törvényes örökösnek, hogy az ilyen módon átruházott ingatan esetén valamilyen igénnyel lépjen fel? Jár-e valami az örökösnek a tartási szerződéssel átruházott ingatlan után?

A haszonkölcsön kifejezést a hétköznapi szóhasználatban ritkábban hallhatjuk. Ennek ellenére az ilyen ügyletek sokkal gyakrabban fordulnak elő a mindennapokban, mint azt gondolnánk. Ezért érdemes megismerkedni az alapvető szabályaival. Mit kell tudni a haszonkölcsön szerződésről?

A szerződéskötési folyamatnak szinte minden szerződés esetén fontos eleme a szerződési ajánlat megtétele és elfogadása. Az ajánlatra vonatkozó nyilatkozatok megtétele jogi kötelezettségekkel jár, és végül a felek közötti szerződéskötéshez vezethet. Mi minősül ajánlatnak? Meddig tart az ajánlati kötöttség?

A magyar jog hosszú időn keresztül nem szabályozta külön, átfogóan a franchise – más néven jogbérleti – szerződést, bár széles körben alkalmazott megoldásról van szó. Franchise rendszerben működnek például a legnagyobb nemzetközi gyorsétterem-láncok és több ingatlan-közvetítő hálózat is. Az új Polgári Törvénykönyv már önálló szerződéstípusként kezeli a franchise szerződést. Melyek a franchise szerződés alapvető jellemzői?

A bizományi szerződés a közvetítőn keresztül lezajló szerződéskötés egyik fajtája, amelyet a Polgári Törvénykönyv külön is szabályoz. A bizomány a megbízási szerződés egy altípusa, amelyet főleg adásvételek lebonyolításának elősegítésére használnak. Szabályait akkor is érdemes ismernünk, ha értékpapírokkal szeretnénk kereskedni. Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?   

A szerződés többoldalú ügylet, amelyből az érintett feleknek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A szerződés megkötése és teljesítése nehezen képzelhető el a felek együttműködése nélkül. Ezért a szerződő felek egyik lényeges kötelezettsége, hogy egymással együttműködjenek. Mire vonatkozik ez az együttműködési kötelezettség?

A gyakorlatban időről-időre előfordul, hogy valaki egy szerződés jóerkölcsbe ütközésére hivatkozik. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ezért fontos, hogy mely szerződések eshetnek ebbe a kategóriába. Nézzük meg milyen feltételek esetén beszélhetünk jóerkölcsbe ütköző szerződésről.

Egy szerződés alapján rendszerint a szerződő felek válnak jogosulttá és kötelezetté. Azonban nem kizárt, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy abból harmadik személy szerezzen meghatározott jogokat, például az ő javára teljesítsék a szerződésben meghatározott szolgáltatást. Melyek a harmadik személy javára szóló szerződés alapvető szabályai?

Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?