Ha a gazdasági társaság veszteséges működésének következtében saját tőkéjének jelentős csökkenését könyveli el, ez nemcsak a társaság vagyoni helyzetének megnehezüléséhez vezethet. Ha a saját tőke csökkenése következtében a jogszabályi előírás szerinti tőkeszint sem teljesül, és a cég a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, ez akár a cég megszüntetéséhez is vezethet. Mi a teendő a gazdasági társaság tőkevesztése esetén?           

Azt sokan tudják, hogy bizonyos szerződéseknél kötelező az ügyvédi ellenjegyzés. Ilyen például az ingatlan adásvételi szerződés, de a cégek társasági szerződéseinél is ott kell lennie. De mire jó ez? Csak egy újabb pecsét? Mit tanúsít az ügyvédi ellenjegyzés?

A kölcsön és egyéb szerződések gyakori biztosítéka a kezesség. Gyakran előfordul, hogy valaki családtagja vagy barátja kérésére áll kezesnek egy szerződés megkötésekor. Azonban aki más tartozásáért kezességet vállal, az komoly felelősséget vállal magára. Ezért érdemes tisztában lenni a kezesség legfontosabb jellemzőivel.

A gazdasági társaságot a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására, üzleti célok elérésére hozzák létre. Ez feltételezi a tagok egymással és a társasággal való együttműködését, és azt, hogy a társaság céljait nem veszélyeztetik. Azonban előfordulhat olyan helyzet, hogy valamely tag magatartása veszélyezteti a társaság működését, ezért szükségessé válik a cégből való eltávolítása. Milyen esetben és milyen módon zárható ki a társaság tagja?

A két évvel ezelőtt lezajlott kötelező cégmódosítási, illetve adatbejelentési hullám után most újra van egy olyan törvényi határidő, amelyre érdemes odafigyelni a cégek egy csoportjának. 2015. március 15-ig a betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak kötelező az társasági szerződésiket új Polgári Törvénykönyv szabályaihoz igazítani. Minden esetben kötelező-e azonban a társasági szerződés módosítása?

Lassan már egy év fog eltelni, mióta az Új Polgári Törvénykönyv szabályait alkalmazzuk, de sajnos még most is lehet találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekben téves, félrevezető tájékoztatás szerepel a törzstőke kötelező emelésével kapcsolatban. Az ilyen hirdetéseket megjelentető, a cégvezetőknek olcsó,”akciós” cégmódosítást kínáló vállalkozások sokszor azzal érvelnek hirdetéseikben, hogy a tőkeemelés azonnal kötelezővé válik, ha a cég társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a cégbíróságra. Adott esetben még a hiányzó tőke beszerzéséhez is segítséget ajánlanak, természetesen díjazás ellenében. Ennek az „olcsó húsnak” azonban nagyon híg a leve.

Már többször foglalkoztunk a kötelező cégmódosítások kérdésével, azonban a vészesen közelgő 2013. február 1-i végső határidő miatt ismét erre szeretnénk felhívni az eddig még nem intézkedő cégek és vezetőik, tulajdonosaik figyelmét. Tesszük ezt azért, mert a napokban megjelent minisztériumi hírek alapján, a határidőt mulasztók ezúttal tényleg bírságra számíthatnak. De miről is van szó pontosan? 

Pár hete megjelent cikkünk után többen érdeklődtek a kötelező cégmódosítás felől. Többekben felmerült ugyanis a kérdés, hogy tényleg kötelező a kötelező cégmódosítás? 

Talán többen is találkoztak már „cégalapítás ingyen”, „cégalapítás olcsón” hirdetésekkel. De tényleg lehetséges egy céget ingyenesen megalapítani? 

A cégtulajdonosok számára nagyon fontos, hogy cégük nyereségesen működjön, mely után a tulajdonosok osztalékot vehetnek fel. Az osztalék azonban a gazdasági év lezárása után, az eredmények ismeretében fizethető. De mi a helyzet, ha évközben is szeretne egy tulajdonos részesedni a cég eredményeiből? A megoldás erre az osztalékelőleg. Kérdés, hogy mikor és milyen feltételek esetén fizethető?