Gyakran felmerülő igény társasházak esetén, hogy a vagyonbiztonság érdekében, és más jogsértések megelőzésére kamerákat szereljenek fel a házban. A kamerarendszer működtetése számos adatvédelmi és személyiségi jogi aggályt vethet fel, ezért a kamerák használatának szigorú feltételei vannak. Nézzük melyek a kamerarendszer alkalmazásának lényeges feltételei.

A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?

A társasházban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak egyik jellemző kötelezettsége a közös költség fizetése. Időről-időre felmerül a kérdés: ha a korábbi tulajdonos közös költség tartozást halmozott fel, akkor a tartozást a korábbi vagy az új tulajdonostól követelheti-e a társasház? Sajnos e kérdésben a jogszabály nem egyértelmű, és a bíróságok sem képviselnek egységes álláspontot. Nézzük, milyen értelmezések vannak a közös költség viselésére. Mit tehet a vevő annak érdekében, hogy közös költség hátralék nélkül vegyen ingatlant?               

A társasház a közös tulajdon egy sajátos formája, ahol az épület egyes részei a közösség tagjainak közös tulajdonába, más részei pedig a tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak. A társasház létrehozásával egy olyan sajátos közösség jön létre, amely bizonyos, törvényben meghatározott körben a közösség nevében önállóan is felléphet, például szerződést köthet. Mely ügyekben van joga a társasháznak az önálló fellépésre? Milyen típusú szerződéseket köthet?     

Még tavaly adtunk hírt arról, hogy egy 2012-es jogszabályváltozás miatt a társasházban élők kénytelenek lemondani a lépcsőházak, folyosók otthonosabbá tételéről, a virágok látványáról. A problémát a tűzrendészeti előírások módosítása generálta. Azóta a helyzet ismét változott. Melyek a most követendő szabályok? Tehetünk cserepes virágot a lépcsőházakba?

Személyes adatainkat mindennap használjuk. Nélkülük nem tudnak gyerekeink iskolába járni, nem tudunk munkát vállalni, adót fizetni, céget alapítani, de még ingatlant venni sem. Talán észre sem vesszük, de a nap 24 órájából valahol, valamilyen adatunkat kezelik. Kérdés hogyan, mi szabályozza, hogy mit tehetnek és mit nem személyes adatainkkal? 

A társasházi pénzügyekkel kapcsolatosan a lakók és a számvizsgáló bizottság jogairól, feladatairól már adtunk tájékoztatást. A számvizsgáló bizottság tagjai azonban nem feltétlenül pénzügyi szakemberek, így munkájuk ellátásához szakember segítségét vehetik igénybe. Van olyan eset, amikor ez kötelező is számukra. De mikor kell, és mikor maradhat el, hogy könyvelő végezze a társasházi pénzügyekkel kapcsolatos feladatok egy részét? 

Hazánkban igen sokan élnek társasházi lakásokban. A növekvő lakásigény kielégítését sok helyen akár több tíz, vagy száz lakást is magában foglaló épületek létrehozásával oldották meg. Ma már ezek a házak jellemzően társasházi formában működnek. De ki ellenőrzi a társasházak pénzügyeit? 

Elég gyakori, hogy egy-egy ingatlannak több tulajdonosa is van. Sok esetben ez a tulajdonosok akaratából jön létre, azonban vannak olyan esetek is, amikor a kényszer szüli ezt a helyzetet. Gondoljunk itt a több gyermek általi öröklés esetére, vagy akár arra, hogy egy-egy pár a közös élet reményében közösen vásárol meg egy ingatlant. Sok esetben ez persze semmiféle problémát nem okoz, azonban vannak esetek, amikor átokká is válhat. Hogyan tudunk hát megszabadulni a közös ingatlantól?