Címke: tartás
Melyek a színlelt szerződés következményei?
A szerződés létrejöttéhez a szerződő felek egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges. Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha a felek valós szándéka nem azonos azzal, mint amit a szerződésben kinyilvánítottak? Mikor beszélünk színlelt szerződésről? Melyek a színlelt szerződés következményei?
Olvasson tovább
Milyen esetben kötelező a szülő tartása?
A rokonokkal szemben fennálló tartási kötelezettség leggyakoribb, mindenki által ismert példája a gyermek tartására vonatkozó kötelezettség. A rokontartási kötelezettség azonban más esetekben is fennállhat, bár a gyermektartásnál jóval ritkábban. Így a nagykorú gyermeknek a szülővel szemben is fennállhat tartási kötelezettsége. Milyen esetben kötelező a szülő tartása?
Olvasson tovább
Jár-e valami az örökösnek a tartási szerződéssel átruházott ingatlan után?
Gyakori, hogy idős emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek ismerősükkel vagy más olyan személlyel, aki nem hozzátartozójuk. Az ilyen típusú szerződésekben a tartás vagy életjáradék ellentételezése igen gyakran az eltartott tulajdonában álló ingatlan átruházása. Olykor előfordul, hogy a tartási vagy életjáradéki szerződésről az örökös csak az örökhagyó halála után szerez tudomást. Van-e joga a törvényes örökösnek, hogy az ilyen módon átruházott ingatan esetén valamilyen igénnyel lépjen fel? Jár-e valami az örökösnek a tartási szerződéssel átruházott ingatlan után?
Olvasson tovább
5 dolog, amelyet érdemes tudni a tartási és az életjáradéki szerződésről
Nem ritka, hogy idős vagy egyébként segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. Tartási szerződés illetve életjáradéki szerződés írásban köthető. A tartás vagy életjáradék nyújtása ellenében pedig rendszerint ellenszolgáltatásban részesül a tartást, illetve életjáradékot teljesítő személy. Nézzünk meg néhány dolgot, amelyet érdemes tudni e szerződésekről.
Olvasson tovább
Alapítvány magáncélra – az új Ptk. szerint lehetséges?
A régi Ptk. ideje alatt az alapítvány létrehozásának egyik alapvető feltétele volt, hogy közérdekű célra jöjjön létre. Alapítvány magáncélra nem volt alapítható, azaz valakinek a magánjellegű céljait nem szolgálhatta. Az új Polgári Törvénykönyv változtatott ezen a szabályozáson. Vajon milyenek e változások? Mit tesznek lehetővé az alapítvány létrehozásakor?
Olvasson tovább