Az elévülés széles körben ismert és használt kifejezés. Valószínűleg azt is sokan tudják, hogy az elévülés lényege, hogy időmúlás következtében teszi behajthatatlanná a pénzbeli vagy más követelést. Ennek ellenére sok tévhit és pontatlanság kering az elévüléssel kapcsolatban. Nézzünk most meg ezek közül néhányat.

Szerződés alapján vagy szerződés nélkül fennálló tartozások esetén gyakran előfordul, hogy a kötelezett tartozáselismerő nyilatkozatot tesz. A tartozás elismerése nem hoz létre új kötelezettséget, mégis jelentős hatással lehet az érintett felek jogi kapcsolatára. Milyen formában tehető tartozáselismerő nyilatkozat, és milyen hatása van?

A tartozások bosszantóak, frusztrálóak, lehengerlőek. Mindegy, hogy melyik oldalon állunk. Megfigyeléseim alapján igen nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben.

A kérdés, hogy mit tehetünk, hogy behajtsuk a kintlévőségeinket, de azért a kapcsolat se mérgesedjen el visszafordíthatatlanul.

A bírósági letétbe helyezés a tartozások teljesítésének egyik sajátos formája. Előfordulhat ugyanis, hogy a fizetésre kötelezett például vitás ügy miatt nem tudja, kinek kell fizetnie, vagy pedig a jogosult nem akarja elfogadni a teljesítést. Ilyen esetekben, ha a kötelezettségünket teljesíteni szeretnénk, akkor rendelkezésre áll a bíróságnál való letétbe helyezés lehetősége.

A pénzkövetelések érvényesítésének egyik legelterjedtebb módja a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás. A fizetési meghagyásos eljárást egyszerűsége és gyorsasága miatt sokan választják, ráadásul a kisértékű pénzkövetelések esetén kötelező ezt az utat igénybe venni. 2018-ban jogszabályi változások következtek be a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában is. Melyek a legfontosabb változások?   

Ha valakinek pénztartozása áll fenn, akkor e kötelezettségét az összeg megfizetésével tudja teljesíteni. A pénztartozás teljesítése felvet néhány alapvető kérdést, amelyet érdemes tisztázni. Mi számít fizetésnek? Bármely pénznemben lehet-e fizetni? Hogyan kell elszámolni a befizetést, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn? Hogyan kell elszámolni, ha a befizetés a teljes tartozást nem fedezi?  

Ha valakinek követelése áll fenn más személlyel szemben, megteheti, hogy e követelését harmadik személyre átruházza. Gyakran lehet találkozni például azzal, hogy pénzügyi intézmények az adósokkal szemben fennálló követeléseiket követeléskezelő cégekre ruházzák át, így az adós ezt követően már nem a banknak, hanem a követeléskezelőnek tartozik. Miként történik a követelések átruházása? Szükséges-e ehhez az adós hozzájárulása?  

A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?

Már jócskán benne járunk a fűtési időszakban, és sajnos előfordul, hogy a lakások bérlői különböző módokon el akarják kerülni a számlák kifizetését. Arra is sok példa van, hogy a bérlők tavaszra „eltűnnek” a lakásból, a bérbeadóra hagyva a ki nem fizetett fogyasztást. A tulajdonos még akkor sem lehet teljesen nyugodt, ha a gázszolgáltatóval a bérlőnek van szerződése. Ilyen esetben is előfordulhat-e, hogy a tulajdonos kénytelen fizetni? 

Mindenki által ismert, hogy a házasság alatt a házas felek között vagyonközösség keletkezik, így minden, amit az életközösség alatt szereznek közös vagyonná válik. Azonban sokan nem gondolnak arra, hogy nem csupán az egyikük által megszerzett vagyontárgyak, hanem a vállalt tartozások is közösek lesznek. Milyen esetekben felel a férj, ill. a feleség a másik által vállalt kötelezettségekért? Lefoglalhatja-e a végrehajtó a házastárs nevén lévő vagyontárgyat?