A tartozások bosszantóak, frusztrálóak, lehengerlőek. Mindegy, hogy melyik oldalon állunk. Megfigyeléseim alapján igen nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben.

A kérdés, hogy mit tehetünk, hogy behajtsuk a kintlévőségeinket, de azért a kapcsolat se mérgesedjen el visszafordíthatatlanul.

A bírósági letétbe helyezés a tartozások teljesítésének egyik sajátos formája. Előfordulhat ugyanis, hogy a fizetésre kötelezett például vitás ügy miatt nem tudja, kinek kell fizetnie, vagy pedig a jogosult nem akarja elfogadni a teljesítést. Ilyen esetekben, ha a kötelezettségünket teljesíteni szeretnénk, akkor rendelkezésre áll a bíróságnál való letétbe helyezés lehetősége.

A pénzkövetelések érvényesítésének egyik legelterjedtebb módja a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás. A fizetési meghagyásos eljárást egyszerűsége és gyorsasága miatt sokan választják, ráadásul a kisértékű pénzkövetelések esetén kötelező ezt az utat igénybe venni. 2018-ban jogszabályi változások következtek be a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában is. Melyek a legfontosabb változások?   

Ha valakinek pénztartozása áll fenn, akkor e kötelezettségét az összeg megfizetésével tudja teljesíteni. A pénztartozás teljesítése felvet néhány alapvető kérdést, amelyet érdemes tisztázni. Mi számít fizetésnek? Bármely pénznemben lehet-e fizetni? Hogyan kell elszámolni a befizetést, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn? Hogyan kell elszámolni, ha a befizetés a teljes tartozást nem fedezi?  

Ha valakinek követelése áll fenn más személlyel szemben, megteheti, hogy e követelését harmadik személyre átruházza. Gyakran lehet találkozni például azzal, hogy pénzügyi intézmények az adósokkal szemben fennálló követeléseiket követeléskezelő cégekre ruházzák át, így az adós ezt követően már nem a banknak, hanem a követeléskezelőnek tartozik. Miként történik a követelések átruházása? Szükséges-e ehhez az adós hozzájárulása?  

A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?

Már jócskán benne járunk a fűtési időszakban, és sajnos előfordul, hogy a lakások bérlői különböző módokon el akarják kerülni a számlák kifizetését. Arra is sok példa van, hogy a bérlők tavaszra „eltűnnek” a lakásból, a bérbeadóra hagyva a ki nem fizetett fogyasztást. A tulajdonos még akkor sem lehet teljesen nyugodt, ha a gázszolgáltatóval a bérlőnek van szerződése. Ilyen esetben is előfordulhat-e, hogy a tulajdonos kénytelen fizetni? 

Mindenki által ismert, hogy a házasság alatt a házas felek között vagyonközösség keletkezik, így minden, amit az életközösség alatt szereznek közös vagyonná válik. Azonban sokan nem gondolnak arra, hogy nem csupán az egyikük által megszerzett vagyontárgyak, hanem a vállalt tartozások is közösek lesznek. Milyen esetekben felel a férj, ill. a feleség a másik által vállalt kötelezettségekért? Lefoglalhatja-e a végrehajtó a házastárs nevén lévő vagyontárgyat?     

A gazdasági életben és a magánéletben is gyakran szükségessé válik, hogy magánszemélyek vagy cégek átvállalják a másiktól kötelezettségeik teljesítését. A régi Polgári Törvénykönyv egységesen a tartozásátvállalás keretében adott erre lehetőséget. Az új Ptk. azonban többféle lehetőséget is ad arra, hogy szükség esetén más személy kötelezettségeit elvállaljuk. Melyek ezek az átvállalási módok?

Hazánkban a számla kifizetésekkel még mindig sokan hadilábon állnak. A gazdasági életben működő cégek esetén gyakori, hogy számlaköveteléseiket csak késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki, mely nehéz helyzetbe hozza a működő vállalkozásokat, gyakran lánctartozásokat generálva. A probléma hosszú évek óta fennáll, elsőként az építőiparban harapódzott el olyan mértékben, mely szinte ellehetetlenítette a szektor működését. Az új Ptk. elévüléssel kapcsolatos rendelkezései talán tovább nehezítik a helyzetet? Vagy éppen a követelés érvényesítésének előmozdítását célozza? Mi változott, mely hatással lehet a behajtásokra? Kiket érint a változás?