Az egyszerűsített végelszámolás a fizetésképtelennek nem minősülő cégek megszüntetésének leggyorsabb módja. 2018. július 1-től a cégtörvény módosítása jelentős változásokat hozott a cégek egyszerűsített végelszámolásának szabályozásában. A változások alapvetően a cégek megszüntetésének további egyszerűsítését szolgálják. Nézzük meg, melyek az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb változásai
Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság?
A szerződésben rögzített jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez rendszerint más személy közreműködését is igénybe lehet venni. Ez a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul, különösen például vállalkozási szerződések esetén, ahol elterjedt az alvállalkozók igénybevétele. Ki tekinthető közreműködőnek, és milyen esetekben lehet igénybe venni? Ki felel a közreműködő személyért?
A különböző közigazgatási hatóságok tevékenységük során rendszerint jogosultak arra, hogy jogsértés észlelése esetén bírságot szabjanak ki. A közigazgatási bírságok akár olyan összegűek is lehetnek, amelyek egy kisebb vállalkozás működésének megnehezedéséhez vagy ellehetetlenüléséhez is vezethetnek, függetlenül attól, hogy a bírságolásnak valószínűleg nem ez volt a célja. Vannak azonban olyan jogszabályi előírások, amelyek bizonyos esetekben védik a kis és középvállalkozásokat e bírságoktól. Milyen esetben mentesülhetnek a vállalkozások?
Az utóbbi időben sok információt hallhattunk a telefonhívások utáni adó bevezetéséről. Július 1-től életbe lépett az erről szóló törvény is. Hogyan érinthet ez bennünket, mint magánszemélyeket vagy hogyan érintheti vállalkozásunkat?
Nagy divat lett az internetes hirdetés, csakúgy, mint az, hogy a potenciális vevőink számára értékes adatbázisokban is megtalálható legyen a cégünk. Azonban egyáltalán nem mindegy kinél és milyen körülmények között állapodunk meg cégünk tevékenységének ismertté tételében. Mire figyeljünk, hogy a végén ne érezzük úgy, hogy olyat kaptunk, amit nem is kértünk?
Eddig a vállalkozások kötelezettsége volt, hogy közigazgatási eljárások esetén cégkivonatot és aláírási címpéldányt csatoljanak az aktuális ügy dokumentumaihoz. Ez persze plusz költséggel járt, hiszen a legtöbb esetben 30 napnál nem régebbi és hiteles okmányokat kellett benyújtani, ami bizony pénzbe került. Ez azonban a jövőben változhat, és kevesebb teher hárulhat a vállalkozókra. De mégis hogyan?
A vállalkozások pénzügyi forgalmuk nagy részét átutalással bonyolítják. Sokszor azonban ki kell számolni, hogyha bankon kívüli pénzintézetbe utalunk, mégis mikor érhet oda az átutalt összeg. A másik oldalon pedig akár türelmetlenül is várhatják a pénz beérkezését. Ez azonban júliustól megváltozhat és gyorsabban juthatunk a bankon keresztül elutalt pénzünkhöz. Mégis hogyan?
Mostanában sokat hallani arról, hogy miféle harc folyik a rokkant nyugdíjakért. Ennek oka, hogy minden olyan személynek felül kell vizsgáltatnia magát, akit valamilyen okból leszázalékoltak. De mégis milyen hatással van egy cég, vállalkozás életére egy megváltozott munkaképességű személy és mennyibe kerül?
Az állam megállj-t parancsol a súlyos adótartozások felhalmozásának? Hogyan történik ez? Kikre és milyen új adó és egyéb szabályok vonatkoznak az idei évtől?
A 2012-es év sem kezdődhetett el az adó és egyéb új jogszabályok áradata nélkül. A magyar polgár azonban már megszokhatta, hogy minden évben – sőt egyre gyakrabban év közben is – kénytelen új jogi előírásokat megismerni, alkalmazni, azokhoz alkalmazkodni. A fekete gazdaság elleni küzdelem jegyében új szabályok születtek. Hogy melyek ezek? Íme, néhány közülük!
