A vállalkozási szerződések kapcsán gyakran merül fel a vállalkozó által elvégzett többletmunka és pótmunka kérdése. Különösen lényeges ez építési vállalkozási szerződéseknél. A vállalkozó által elvégzett többlet- és pótmunkák, valamint ezek díjazása gyakran képezi vita tárgyát. Mit értünk többletmunka alatt, és mi a pótmunka?  Mi a különbség a kettő között?

Ha a gazdasági társaság veszteséges működésének következtében saját tőkéjének jelentős csökkenését könyveli el, ez nemcsak a társaság vagyoni helyzetének megnehezüléséhez vezethet. Ha a saját tőke csökkenése következtében a jogszabályi előírás szerinti tőkeszint sem teljesül, és a cég a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, ez akár a cég megszüntetéséhez is vezethet. Mi a teendő a gazdasági társaság tőkevesztése esetén?           

Az egyszerűsített végelszámolás a fizetésképtelennek nem minősülő cégek megszüntetésének leggyorsabb módja. 2018. július 1-től a cégtörvény módosítása jelentős változásokat hozott a cégek egyszerűsített végelszámolásának szabályozásában. A változások alapvetően a cégek megszüntetésének további egyszerűsítését szolgálják. Nézzük meg, melyek az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb változásai

Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság?

A szerződésben rögzített jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez rendszerint más személy közreműködését is igénybe lehet venni. Ez a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul, különösen például vállalkozási szerződések esetén, ahol elterjedt az alvállalkozók igénybevétele. Ki tekinthető közreműködőnek, és milyen esetekben lehet igénybe venni? Ki felel a közreműködő személyért?          

A különböző közigazgatási hatóságok tevékenységük során rendszerint jogosultak arra, hogy jogsértés észlelése esetén bírságot szabjanak ki. A közigazgatási bírságok akár olyan összegűek is lehetnek, amelyek egy kisebb vállalkozás működésének megnehezedéséhez vagy ellehetetlenüléséhez is vezethetnek, függetlenül attól, hogy a bírságolásnak valószínűleg nem ez volt a célja. Vannak azonban olyan jogszabályi előírások, amelyek bizonyos esetekben védik a kis és középvállalkozásokat e bírságoktól. Milyen esetben mentesülhetnek a vállalkozások?    

Az utóbbi időben sok információt hallhattunk a telefonhívások utáni adó bevezetéséről. Július 1-től életbe lépett az erről szóló törvény is. Hogyan érinthet ez bennünket, mint magánszemélyeket vagy hogyan érintheti vállalkozásunkat? 

Nagy divat lett az internetes hirdetés, csakúgy, mint az, hogy a potenciális vevőink számára értékes adatbázisokban is megtalálható legyen a cégünk. Azonban egyáltalán nem mindegy kinél és milyen körülmények között állapodunk meg cégünk tevékenységének ismertté tételében. Mire figyeljünk, hogy a végén ne érezzük úgy, hogy olyat kaptunk, amit nem is kértünk? 

Eddig a vállalkozások kötelezettsége volt, hogy közigazgatási eljárások esetén cégkivonatot és aláírási címpéldányt csatoljanak az aktuális ügy dokumentumaihoz. Ez persze plusz költséggel járt, hiszen a legtöbb esetben 30 napnál nem régebbi és hiteles okmányokat kellett benyújtani, ami bizony pénzbe került. Ez azonban a jövőben változhat, és kevesebb teher hárulhat a vállalkozókra. De mégis hogyan? 

A vállalkozások pénzügyi forgalmuk nagy részét átutalással bonyolítják. Sokszor azonban ki kell számolni, hogyha bankon kívüli pénzintézetbe utalunk, mégis mikor érhet oda az átutalt összeg. A másik oldalon pedig akár türelmetlenül is várhatják a pénz beérkezését. Ez azonban júliustól megváltozhat és gyorsabban juthatunk a bankon keresztül elutalt pénzünkhöz. Mégis hogyan?