A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállaló munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére?  

A követelések végrehajtásához való jog azt a jogosultságot jelenti, hogy egy követelés teljesítése bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető. Így például végrehajtható a jogerős bírósági ítélet vagy a közjegyző által kibocsátott és jogerőssé vált fizetési meghagyás. Az időmúlás azonban a már végrehajtható tartozások esetén is a végrehajthatóság elévülését eredményezheti. Hogyan történik a végrehajtási jog elévülése? Mi a teendő, ha a végrehajtási jog elévült?     

Végrehajtási eljárásban már jóval szűkebb lehetőségek állnak az adós rendelkezésére, hogy a tartozását vitássá tegye. Ennek oka, hogy a végrehajtási eljárás sok esetben olyan döntésen vagy okiraton alapul, amelyet megelőző eljárásban az adósnak már volt lehetősége előadni a követeléssel szembeni ellenvetéseit (pl. peres eljárás, fizetési meghagyás). Míg kivétel például a közjegyzői okiratba foglalt követelés végrehajtása, amikor alapesetben nem kerül sor bírósági eljárásra. A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást viszont van lehetőség vitatni ellentmondás formájában. Így, a már jogerős fizetési meghagyással szemben rendszerint nem lehet élni ellentmondással. Egy kivétel mégis van ez alól, nézzük meg most ezt.

A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?

Gyakran tapasztalható, hogy ha valakinek olyan céggel vagy magánszeméllyel szemben van követelése, aki külföldi illetőségű, akkor meg sem próbálja érvényesíteni e követelését, azt gondolva, hogy az adós külföldön nem érhető utol. Ez azonban sok esetben nincs így. Az Európai Unión belül egyszerűsítésre került a határon átnyúló követelések érvényesítése és végrehajtása is. Hogyan működik az európai fizetési meghagyás? Végrehajtható-e külföldön a követelés?

Az ingatlanokra vonatkozó végrehajtás során sor kerülhet arra, hogy az ingatlant lakottan árverezik. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy milyen jogi kapcsolat keletkezik a lakásban lakó személy és árverésen az ingatlant megszerző új tulajdonos között. Kiköltöztetheti-e az új tulajdonos a bentlakót? Követelhet-e tőle bérleti díjat?

Nem kellemes helyzet a tulajdonos számára, ha adósságok miatt az ingatlanát árverezik. Azonban az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárások teszik ki az adósokkal szembeni végrehajtási intézkedések jelentős részét, ezért érdemes áttekinteni, mik azok az alapvető szabályok, amelyek mentén ezek az eljárások folynak. Bármekkora tartozás miatt el lehet árverezni az ingatlant? Hogyan határozzák meg a becsértéket? Mik az árverés legfontosabb szabályai?

Manapság sokat hallani a vállalkozások körében több hónapos kintlévőségekről, behajthatatlannak tűnő követelésekről. A kisebb vállalkozásoknak pedig sokkal jobban oda kell figyelniük arra, hogy hatékonyan hajtsák be a munkájukért, termékükért járó jól megérdemelt pénzüket, hiszen az ő esetükben egy kisebb összegű ki nem fizetett számla is sokat tud rontani pénzügyi helyzetükön. Lehetséges, hogy a jövőben ők is könnyebben hozzájuthatnak pénzükhöz?

A devizaárfolyamokat követi naponta az ország lakosainak nagy része. Nem véletlenül, hiszen nagyon sokaknak van devizahitele vagy deviza alapú hitele. Ezeknek a hiteleknek a fedezete legtöbbször ingatlan, melyben az adós benne is lakik. De mi történik, ha az adós nem tud fizetni és az ingatlan árverezésre kerül? A jövőben fizetnek az eladósodott személynek, ha önként költözik ki otthonából? 

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem állok a bankok pártján, és magam is úgy vélem, hogy a devizahitel probléma valóban megoldásra vár. Nem is kívánom röpke egy oldalon megoldani az összes kérdést, ami a devizahitel már-már botránnyá duzzadó jelensége körül felmerül, sőt magam is hitelfelvevői oldalról vizsgálom a kérdést. A kulcs azonban a valódi megoldás megtalálása. Több helyről is hallottam már olyan véleményeket, hogy a hitelszerződés egyszerűen semmis, mert a bankok jogszabályt sértettek és ezzel kapcsolatban tette közzé megoldási javaslatát Makkos Albert is. Ügyvédként azonban a semmisséggel kapcsolatban nem feltétlenül gondolom, hogy ez lenne a minden szempontból JÓ megoldás. Hogy miért?