A végrehajtási eljárás célja, hogy az adós tartozását behajtsák. Előfordulhat azonban, hogy az eljárás megindulását követően olyan esemény történik, amely a végrehajtás folytatásának jogosságát is érinti. A törvény ezért bizonyos esetekben lehetővé teszi a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Milyen esetekben függeszthető fel a végrehajtás?
Felmerülhet a kérdés, ha egy adóssal szemben végrehajtási eljárás folyik valamely tartozása miatt, akkor elévülhet-e a tartozása. Elévülésről a végrehajtási eljárás során is beszélhetünk, de ebben az esetben a végrehajtási jog az, ami elévülhet. Milyen lépéseket tehet az adós? Mi a teendő, ha elévült a végrehajtási jog?
Az elévülés széles körben ismert és használt kifejezés. Valószínűleg azt is sokan tudják, hogy az elévülés lényege, hogy időmúlás következtében teszi behajthatatlanná a pénzbeli vagy más követelést. Ennek ellenére sok tévhit és pontatlanság kering az elévüléssel kapcsolatban. Nézzünk most meg ezek közül néhányat.
Szerződés alapján vagy szerződés nélkül fennálló tartozások esetén gyakran előfordul, hogy a kötelezett tartozáselismerő nyilatkozatot tesz. A tartozás elismerése nem hoz létre új kötelezettséget, mégis jelentős hatással lehet az érintett felek jogi kapcsolatára. Milyen formában tehető tartozáselismerő nyilatkozat, és milyen hatása van?
A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállaló munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére?
A követelések végrehajtásához való jog azt a jogosultságot jelenti, hogy egy követelés teljesítése bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető. Így például végrehajtható a jogerős bírósági ítélet vagy a közjegyző által kibocsátott és jogerőssé vált fizetési meghagyás. Az időmúlás azonban a már végrehajtható tartozások esetén is a végrehajthatóság elévülését eredményezheti. Hogyan történik a végrehajtási jog elévülése? Mi a teendő, ha a végrehajtási jog elévült?
Végrehajtási eljárásban már jóval szűkebb lehetőségek állnak az adós rendelkezésére, hogy a tartozását vitássá tegye. Ennek oka, hogy a végrehajtási eljárás sok esetben olyan döntésen vagy okiraton alapul, amelyet megelőző eljárásban az adósnak már volt lehetősége előadni a követeléssel szembeni ellenvetéseit (pl. peres eljárás, fizetési meghagyás). Míg kivétel például a közjegyzői okiratba foglalt követelés végrehajtása, amikor alapesetben nem kerül sor bírósági eljárásra. A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást viszont van lehetőség vitatni ellentmondás formájában. Így, a már jogerős fizetési meghagyással szemben rendszerint nem lehet élni ellentmondással. Egy kivétel mégis van ez alól, nézzük meg most ezt.
A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?
Gyakran tapasztalható, hogy ha valakinek olyan céggel vagy magánszeméllyel szemben van követelése, aki külföldi illetőségű, akkor meg sem próbálja érvényesíteni e követelését, azt gondolva, hogy az adós külföldön nem érhető utol. Ez azonban sok esetben nincs így. Az Európai Unión belül egyszerűsítésre került a határon átnyúló követelések érvényesítése és végrehajtása is. Hogyan működik az európai fizetési meghagyás? Végrehajtható-e külföldön a követelés?
Az ingatlanokra vonatkozó végrehajtás során sor kerülhet arra, hogy az ingatlant lakottan árverezik. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy milyen jogi kapcsolat keletkezik a lakásban lakó személy és árverésen az ingatlant megszerző új tulajdonos között. Kiköltöztetheti-e az új tulajdonos a bentlakót? Követelhet-e tőle bérleti díjat?
