Üdülési joggal viszonylag sokan rendelkeznek hazánkban, így az is előfordul, hogy valaki különböző okokból ki szeretne lépni a szerződéséből. Az üdülési jogra vonatkozó szerződést rendszerint határozott időre kötik, ami azzal jár, hogy a határozott idő lejárta előtt nem mondható fel a szerződés. Így gyakran előfordul, hogy az érintett úgy szeretne kilépni a szerződésből, hogy az üdülési jogát el kívánja adni más személynek. Miként ruházható át az üdülési jog? Milyen nehézségekbe lehet ütközni az eladás kapcsán? 

Viszonylag gyakori megoldás, hogy valamely dologra vagy gazdasági társaságban fennálló részesedésre vételi jogot (más néven opciós jogot) alapítanak. A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára. Hogyan alapítható vételi jog? Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén?

Előfordulhat, hogy valaki olyan ingatlant kíván megvásárolni, amelynek a tulajdonosával szemben tartozások miatt végrehajtási eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a vevő alapvető érdeke, hogy az ingatlan tehermentesen kerüljön a tulajdonába. Ha az ingatlanra már végrehajtási jog került bejegyzésre, akkor tehermentes tulajdont úgy szerezhet a vevő, ha a végrehajtási jog a tulajdoni lapról törlésre kerül. Hogyan érhető el a végrehajtási jog törlése, és mire kell figyelnie a vevőnek?     

Az elővásárlási jog fogalmával sokan találkozhatnak a mindennapi életben, különösen az ingatlanügyekkel kapcsolatban. Előfordulhat az is, hogy bár valakit elővásárlási jog illet meg, azzal nem tud élni, mert például a dolgot az ő megkerülésével értékesítik. Mi tehet a jogosult, ha megsértették elővásárlási jogát?         

Mindig örömteli, ha az eladó ingatlanra sikerül vevőt találni, illetve a vásárolni szándékozó megtalálja az elképzeléseinek megfelelő ingatlant, és a felek egymás tenyerébe csapnak. Azonban a folyamat csak akkor válik teljessé, ha a felek a szerződést írásban is megkötik, és a földhivatal a tulajdonos változást bejegyzi. Az ingatlan adásvételnek számos buktatója van, és az adott helyzettől is függ, mire kell ügyelni. Most nézzünk meg néhány dolgot, amire mindenképpen érdemes figyelni az adásvételi szerződés megkötésekor.

Személyes adatainkat mindennap használjuk. Nélkülük nem tudnak gyerekeink iskolába járni, nem tudunk munkát vállalni, adót fizetni, céget alapítani, de még ingatlant venni sem. Talán észre sem vesszük, de a nap 24 órájából valahol, valamilyen adatunkat kezelik. Kérdés hogyan, mi szabályozza, hogy mit tehetnek és mit nem személyes adatainkkal? 

Az ingatlanpiac mai helyzetében a lakást értékesítők időnként már csak a csodában bíznak, mely talán egy tehetős külföldi személyében érkezik el hozzájuk. Míg korábban sok ingatlant lehetett külföldiek részére értékesíteni, hiszen a magyar ingatlanpiac egyértelműen befektetési célpiac volt számukra, mára már ez is visszaesett. A lehetőség azonban továbbra is adott, és hazánk fekvése, klímája vagy egyéb okok miatt ma is van olyan nem hazánkfia, aki itt szeretne letelepedni, vagy akár befektetési célból ingatlant vásárolni. Ezért eladóként is érdemes tudnunk, hogy mire számíthatunk, ha a lakásunkat nem magyar állampolgárnak szeretnénk értékesíteni. 

Ma már egyre elterjedtebb az interneten keresztüli, webáruházban való vásárlás. Bár a vásárlási szokásainkat még gyökeresen nem változtatta meg, azért egyre többen veszik igénybe az internetes áruházak szolgáltatásait. De mégis mire figyeljünk a webáruházakkal kapcsolatban? 

Sok kicsi sokra megy, tartja a mondás. Emlékszem még gyerekként az iskolában lehetett takarékbélyeget venni viszonylag kis címletekben és én is lelkesen gyűjtöttem. Év végére szép kis összeg kerekedett ki belőle. Ez jutott eszembe minap, amikor a pénztárnál előttem álló hölgy reklamált a pénztárosnál a végösszeg kerekítése miatt. A kerekítés szabályait alkalmazva a boltok is gyűjtögetnek? Egyáltalán hogy is kell alkalmazni a kerekítés szabályait?

Mire figyeljünk, miután aláírtuk az ingatlan adásvételi szerződést? Hogy leszünk tényleg a lakás tulajdonosai?