Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem állok a bankok pártján. Magam is úgy vélem, hogy a devizahitel probléma valóban megoldásra vár. Nem is kívánom röpke egy oldalon megoldani az összes kérdést, ami a devizahitel már-már botránnyá duzzadó jelensége körül felmerül, sőt magam is hitelfelvevői oldalról vizsgálom a kérdést. A kulcs azonban a valódi megoldás megtalálása. Több helyről is hallottam már olyan véleményeket, hogy a hitelszerződés egyszerűen semmis, mert a bankok jogszabályt sértettek. Ezzel kapcsolatban tette közzé megoldási javaslatát Makkos Albert is. Ügyvédként azonban a semmisséggel kapcsolatban nem feltétlenül gondolom, hogy ez lenne a minden szempontból JÓ megoldás. Hogy miért?
Valóban a semmisség a megoldás?
Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére. Az érvénytelenségnek két formája van, az egyik a semmisség, míg a másik a megtámadhatóság.
Terjedelmi okokból nincs rá lehetőségem, hogy részletesen kitérjek minden egyes jogi tudnivalóra a semmis szerződésekkel kapcsolatban. Ezért arra fókuszálok, mely a nemrégen Makkos Albert tollából napvilágot látott devizahiteleseknek szóló javaslattal kapcsolatban lényeges. Ebben arra biztatják a devizahiteleseket, hogy egyszerűen jelentsék be a bankjuk felé, hogy szerintük a devizahitel szerződésük semmis, mert ezzel a probléma meg is van oldva. Sőt mi több úgy, hogy ez nekik nem is kerül szinte semmibe.
De valóban ennyi lenne az egész?
Vizsgáljuk meg ezt a „bombabiztos, ugyanakkor pénztárcakímélő megoldást”!
A javaslat azt tartalmazza, hogy mivel a Polgári Törvénykönyvben az van írva, hogy a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, ezért nem is kell semmi mást tenni, mint a banknak írni egy levelet. A levélben elég jelezni, hogy a devizahitel szerződést semmisnek tekintjük, és mi magunk úgy ítéljük meg, hogy az valójában forinthitel szerződés. Ezért a magunk által kiszámolt törlesztő részletet vagyunk hajlandóak tovább fizetni.
No igen, ezt akár meg is tehetnénk, hiszen semmi sem tiltja. Ám nem biztos, hogy nem találnánk magunkat nagyon hamar abban a helyzetben, hogy a szerződés alapján a bank kihúzza talpunk alól a lakásunkat.
A javaslat erre is kitér. Megmagyarázza, hogy ez miért nem lehetséges, miért nem járhatunk rosszul, ha ezt tesszük. A probléma ott van, hogy néhány ponton a javaslat téved.
Miben téved a javaslat a devizahitel ügyben?
- Egyrészt a semmisség megállapítását is bíróságtól kell kérnünk. Főként akkor, ha a bank nem gondolja majd önként, hogy „igen, valóban most jött rá, hogy nekünk ebben igazunk van, és tényleg semmis szerződést kötött velünk”. Erre azonban inkább ne számítsunk.
A bankhoz megküldött levéllel még nem érjük el, hogy a devizahitelünket más feltételekkel kelljen visszafizetni. Nagy valószínűséggel tehát marad majd a pereskedés.
- A második pont, ahol a megoldást kínáló javaslat téved, hogy nekünk nem kerül majd sok pénzbe a pereskedés. Hiszen a pert a banknak kell elindítania, és neki kell bizonyítania, hogy a devizahitel szerződés rendben van. Viszont ez nem helytálló!
A pert annak kell megindítani, akinek érdekében áll, hogy a bíróság kimondja, hogy a devizahitel szerződés semmis.
Ez pedig nem a bank, hanem mi, hitelfelvevők. Akkor viszont a peres eljárás illetékét is nekünk kell előre megfizetni. Persze vannak, lesznek olyanok, akik esetleg élhetnek valamilyen engedménnyel az illeték megfizetésével kapcsolatban. Viszont nem mindenki, és erről is a bíróság dönt. De ez még csak a kisebbik gond, mert míg a per tart – úgy néhány év – addig vagy fizetjük tovább az eddigi részleteket, vagy a bank végül számunkra fájdalmas lépéseket tesz.
Valóban nem tudná a bank elindítani a végrehajtást a devizahitel ügyekben?
A javaslat a végrehajtás megakadályozására azt kínálja megoldásként, hogy jelentsük be a banknak, hogy szerintünk a devizahitel szerződésünk forinthitel szerződés. Ezért mi kiszámoltuk, hogy mennyit is kell fizetnünk, amit szorgalmasan fizetünk is.
Ezzel azonban nem vesszük elejét annak, hogy a bank elindítsa a végrehajtást. Hiszen még nincs jogerős ítéletünk, ami nekünk adna igazat. A bank kezében viszont van egy általunk is aláírt devizahitel szerződés, és egy közokirat is, amit a hitelfelvételkor a közjegyző készített.
Erre is gondolt azonban a javaslat kidolgozója.
Azt mondja, hogy ha a közjegyzőknek is megírjuk, hogy szerintünk a devizahitel szerződésünk semmis, akkor a közjegyző a közokirat alapján nem rendelheti el a végrehajtást.
Ezzel sem tudok azonban egyetérteni, mert a közokirat itt az egyik kulcs, amiről a javaslat írója megfeledkezett. A közokirat ugyanis azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításig hitelt érdemlően tanúsítja a benne foglaltakat.
De kinek állhat érdekében egy ilyen pert indítani? Nem a banknak! Végül a bíróság ítéletben akár azt is kimondhatná, hogy a devizahitel szerződésünk semmis. Addig azonban a banknak van lehetősége, hogy fellépjen velünk szemben, ha nem fizetjük a havi részleteket. Persze, ha mégis a peres utat választjuk és a végrehajtást a bank elindítaná, újabb peres eljárással valószínűleg meg tudnánk akadályozni a tényleges árverést. Tehát vannak olyan jogi eszközök, melyeket bevethetnénk.
Az eddig interneten megismerhető javaslat alapján azonban nem javaslom, hogy bárki nagy hirtelenjében írjon levelet a bankjának. A pereskedés időigényes és drága is, valamint érdemes alaposan fel is készülni rá. Javára szóljon a javaslat szerzőjének, hogy arra felhívja a figyelmet, hogy ügyvéd nélkül senki ne vágjon neki.
Mi lenne, ha a bíróság semmisnek mondaná a devizahitel szerződést?
Végül még arra is felhívnám a figyelmet, hogy a semmisség bírósági kimondása esetén is kérdéses, hogy mi történne. A javaslat írója ugyan azt vezeti le, hogy ekkor nem történhet más, minthogy a bíróság is megállapítja, hogy tulajdonképpen egy forinthitel szerződést kötöttek a felek. Ez azonban álláspontom alapján nem garantálható. Hogy miért?
A Polgári Törvénykönyv fő szabálya, hogy érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtti helyzetet kell visszaállítani. Vagyis ebben az esetben a teljes devizahitelt egy összegben visszafizetni a banknak. Hát, valószínű, hogy ha ezt a legtöbb adós meg tudná tenni, nem lenne ekkora probléma a devizahitel kérdés.
Természetesen vannak más megoldási lehetőségek is. Például csak az ítélet utáni időre mondja ki a bíróság, hogy a devizahitel szerződés semmis. Az is lehet, hogy a bíróság részletfizetést engedélyez, és még sorolhatnám a lehetőségeket.
Akár az is előfordulhat – amit a javaslat kidolgozója minden kétség nélkül, mint egyetlen lehetséges megoldást felvázol – hogy a bíróság kimondja, hogy a devizahitel szerződés valójában más feltételekkel létrejött forinthitel szerződés. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a per során megállapításra kerüljön, hogy a felek feltehető szándékával ez nem ellenkezik. De mi is volt a bank szándéka a devizahitellel? Előre, 100 százalékosan nem tudhatjuk, hogy a perben a bank mivel érvelne és mit tudna bizonyítani.
A téma igen összetett és nagyon alapos előkészítő munkát igényel még a jogászoktól, ügyvédektől is, mielőtt megalapozott és valóban működőképes megoldást találnának a devizahitel problémára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megoldás nem létezik. Megoldást mindenre lehet találni, még a devizahitelre is! Makkos Albert javaslatában találunk hasznos felvetéseket, a jogilag is biztos megoldást azonban még tovább kellene kutatni.
Dr. Kocsis Ildikó
