2025. augusztusától teszi lehetővé a törvény polgári ügyekben az egyszerűsített per szabályai szerinti pereskedést. Az egyszerűsített per szabályai alapvetően a jogvita gyorsabb és költséghatékonyabb elbírálását szolgálják. Melyek az alapvető szabályai?
Mikor vehető igénybe az egyszerűsített per?
A polgári per egyszerűsített szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a jogvitával érintett felek ezt szerződésükben közös megegyezésükkel előzetesen írásban kikötötték.
Tehát az egyszerűsített szabályok alkalmazásának csak a felek írásba foglalt, egyező akarata alapján van helye.
Egyszerűsített polgári per indításakor a keresetlevélhez csatolni kell az erre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződést. Emellett a keresetlevélben is utalni kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződésre. Az ilyen per bírósági költsége alacsonyabb a rendes perekénél. Az eljárási illeték a rendes peres illeték 70%-a.
Vannak olyan peres eljárások, amelyek esetén a törvény kizárja az egyszerűsített szabályok alkalmazását. Ilyenek a személyi állapotot érintő perek (pl. gondnoksági perek, házassági perek, származási perek), a munkaügyi perek és a fogyasztói jogviszonyt értintő perek.
A jogvita egyszerűbb, gyorsabb eldöntését segítő szabályok
Az egyszerűsített polgári per szabályai nagyrészt azt a célt szolgálják, hogy a jogvita minél gyorsabban és egyszerűbb keretek között kerülhessen eldöntésre.
A jogi képviselő, ügyvéd igénybevétele kötelező a felek számára. Ennek célja, hogy a kérelmek, nyilatkozatok professzionálisan kerüljenek megszerkesztésre és benyújtásra.
Az egyszerűsített perben az eljárás nem válik szét perfelvételi és érdemi szakaszra. Tehát a jogvita kereteinek tisztázása az eljárásban nem válik el a bizonyítástól és az érdemi döntéstől. Fontos, hogy egyszerűsített perben a bíróság nem tart tárgyalást vagy meghallgatást.
Nyilatkozattételnek alapvetően csak írásban van helye és erre is csak korlátozott lehetőség áll fenn. A keresetlevél és a keresettel szembeni ellenkérelem benyújtását követően további nyilatkozattételre legfeljebb egy alkalommal a bíróság felhívására akkor van lehetőség, ha a bíróság ezt szükségesnek tartja a korábban megtett nyilatkozatok, csatolt okiratok vonatkozásában.
Bizonyítás egyszerűsített per esetén
Az egyszerűsített polgári perben csak okirati és szakértői bizonyításnak van helye.
Tanú meghallgatása, szemle vagy más bizonyítás nem vehető igénybe. Ezért a feleknek az egyszerűsített perben való megállapodásuk előtt érdemes azt mérlegelni, hogy esetleges jogvita esetén a bizonyítási eszközeik korlátozottabbak lesznek, mint a rendes polgári perben.
Gyorsított pereskedés?
Számos olyan eljárási szabály van, amely azt szolgálja, hogy az egyszerűsített per hatékonyan és gyorsan lefolytatható legyen. Így például az egyszerűsített polgári perben előterjesztett kereset nem kapcsolható össze más keresettel. Nincs helye keresetváltoztatásnak és ellenkérelem-változatásnak. Nem lehet viszontkeresetet előterjeszteni vagy beszámítással élni. Nincs helye az eljárás szünetelésének sem.
Az eljárási határidők is sokkal rövidebbek, mint a rendes polgári per esetén.
Így az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére 15 nap áll az alperes rendelkezésére. A rendes eljárásban ez 30 vagy 45 nap. Az egyszerűsített polgári perben a bíróság soron kívül jár el, az intézkedéseit rendszerint 8 napon belül köteles meghozni. Mivel soron kívüli perről van szó, ezért az ítélkezési szünet szabályai nem alkalmazhatók. Tehát az eljárási határidők az ítélkezési szünet alatt is telnek.
Áttérés a rendes per szabályaira
A feleknek van lehetőségük arra, hogy közösen kérjék a per általános szabályok szerinti folytatását. A bíróság a keresetlevél és az írásbeli ellenkérelem benyújtását követően írásban nyilatkoztatja a feleket, hogy kérik-e a per általános szabályok szerinti folytatását vagy szándékukban áll-e egyezséget kötni. Ha a felek közösen kérik, hogy a per az általános szabályok szerint folyjon tovább, akkor a bíróság áttér az általános szabályok szerinti eljárásra és perfelvételi tárgyalást tűz ki.
Abban az esetben, ha a felek nem kívánnak áttérni az általános szabályok szerinti eljárásra és egyezségüket sem nyújtják be, akkor a bíróság a nyilatkozattételre való felhívástól számított 30 napon belül hoz ítéletet.
Az egyszerűsített polgári per friss szabályai miatt még nem állnak rendelkezésre tapasztalatok arról, hogy a szűk határidők a gyakorlatban mennyire tarthatók a bíróság által. Az sem ismert még a gyakorlatban, hogy a szűkre szabott nyilatkozattételi és bizonyítási lehetőségek miként befolyásolják azt, hogy a bíróság feltárhassa a tényállást és megalapozott döntést hozhasson.
Jogorvoslat egyszerűsített per esetén
Az egyszerűsített polgári perben hozott bírósági döntésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályai is eltérnek az általánostól.
Egyszerűsített perben a fellebbezésre 8 nap áll rendelkezésre.
A fellebbező fél ellenfele csatlakozó fellebbezést nem terjeszthet elő, ha maga nem fellebbezett. A fellebbezési illeték a rendes fellebbezési illeték 70%-a, de legalább 15.000,-Ft. Az ítélet elleni fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.
Ítélet elleni fellebbezés esetén a fellebbezést az elsőfokú bíróság megküldi a másik félnek. A fellebbezési ellenkérelem 8 napon belül terjeszthető elő az elsőfokú bíróságnál. Ezt követően az elsőfokú bíróság az iratokat felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést 30 napon belül bírálja el. A másodfokú ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezés esetén a másik fél 5 nap alatt tehet észrevételt. A másodfokú bíróság 15 napon belül bírálja el a végzés elleni fellebbezést.
Dr. Szabó Gergely
