Nem ritka, hogy az adóson azért nem tudják a tartozását behajtani, mert a vagyona „eltűnik” mire végrehajtás alá vonhatnák. Az adós vagyonának kimentése gyakran fedezetelvonó szerződéssel történik. Mi a következménye, ha az adós fedezetelvonás útján tüntetné el a vagyonát?
Mit jelent a fedezetelvonás, a fedezetelvonó szerződés?
A Polgári Törvénykönyv szerint a fedezetelvonó szerződés olyan szerződés, amellyel harmadik személy (a jogosult) igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták.
A fedezetelvonás olyan ügyeletet jelent, amelynek következményeként az adós tartozásának fedezésére alkalmas vagyon részben vagy teljesen kikerül az adós rendelkezése alól.
- A fedezetelvonó szerződés leggyakoribb esete, amikor az adós a tartozás kifizetésére szolgáló vagyonát, vagyontárgyait (ingatlanát, pénzét, gépjárművét) hozzátartozóinak ajándékozza vagy más szerződéssel rájuk ruházza.
- Fedezetelvonás más módokon is megvalósulhat. Akár úgy is, hogy a vagyontárgy ki sem kerül az adós vagyonából. Erre példa, ha az adós tulajdonában lévő vagyontárgyra harmadik személy javára azért alapítanak zálogjogot, hogy a végrehajtás során e személy megelőzze a többi hitelezőt.
Bár a törvény szövege szerint csak szerződéses ügylet esetén beszélhetünk fedezetelvonásról, azonban a bírósági gyakorlat az adós egyoldalú nyilatkozatára is alkalmazhatónak tekinti a fedezetelvonó szerződés szabályait. Ennek feltétele, hogy az egyoldalú nyilatkozat a követelés fedezetének elvonását eredményezi.
Mikor beszélhetünk fedezetelvonásról?
Fedezetelvonó szerződésről csak akkor beszélhetünk, ha a tartozás már létezett a szerződés megkötése idején. Ha a szerződés megkötésekor a tartozás még létre sem jött, akkor a szerződés nem lehet fedezetelvonó jellegű.
Fontos azonban, hogy a tartozásnak nem kell esedékesnek lennie ahhoz, hogy a fedezetelvonás megállapítható legyen. Például, ha az adós a kölcsönszerződés megkötése után, de még a kölcsön visszafizetésére vonatkozó határidő letelte előtt ruházza át a vagyonát, az minősülhet fedezetelvonó szerződésnek.
Érdemes szem előtt tartani, hogy csak akkor lehet szó fedezetelvonásról, ha az adós egyéb vagyona nem nyújt megfelelő fedezetet a követelésre. Tehát a tartozás önmagában nem jelenti, hogy az adósnak a tartozás kifizetéséig önként be kellene fagyasztania minden vagyonát. Általában az adós rendelkezhet a vagyonával, vagyontárgyaira vonatkozóan szerződéseket köthet, átruházhatja, megterhelheti azokat. Arra azonban ügyelnie kell, hogy az őt illető vagyon továbbra is megfelelő fedezetet biztosítson a tartozására.
A rosszhiszeműség és ingyenesség szerepe a fedezetelvonás során
A fedezetelvonó szerződés következményei tekintetében fontos szerepe van annak, hogy az adóssal szerződő harmadik személy rosszhiszemű volt-e vagy származott-e ingyenes előnye a szerződésből.
Rosszhiszemű az adóssal szerződő fél akkor, ha tudta vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna, hogy a szerződés célja más személy felé fennálló tartozás fedezetének elvonása.
A szerződést nem teszi jogszerűvé az sem, ha a fedezetelvonó cél mellett egyébként más, legitim célja is volt a szerződéskötésnek.
Ingyenes előny az adóssal szerződő harmadik személyre akkor származik, ha a szerződés rá nézve ingyenes.
Vagyis nem ad ellenszolgáltatást az általa kapott vagyonért cserébe. Például ajándékba kapja a vagyont. Az ingyenesség akkor is megállapítható, ha az adóssal szerződő fél ad ugyan ellenszolgáltatást, de annak értéke nem egyenértékű az általa megszerzett vagyontárggyal. Ilyen eset például a jelentősen ár alatt megvásárolt ingatlan.
A törvény szerint bizonyos esetben vélelmezni kell az adóssal szerződő fél rosszhiszeműségét és az ingyenességet. Ilyen eset például
- amikor a saját hozzátartozójával köt szerződést az adós,
- ha az adós a saját többségi befolyása alatt álló céggel szerződik, vagy
- az adós cég a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve ezek hozzátartozójával köt szerződést.
A törvényi vélelem megdönthető. Ez azt jelenti, hogy az adósnak és a vele szerződőnek kell bizonyítania, hogy nem volt rosszhiszemű és a szerződésből rá ingyenes előny nem származott.
A fedezetelvonó szerződés következménye
Ha a szerződés fedezetelvonó jellegű, és az adóssal szerződő fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott, akkor a szerződés hatálytalan azzal a személlyel szemben, akinek a követelése elől a fedezetet elvonták.
A hatálytalan szerződés nem azt jelenti, hogy a fedezetelvonó szerződés semmis. Tehát nem kell az eredeti állapotot helyreállítani, a vagyont az adósnak visszaadni.
A szerződés hatálytalansága azzal jár, hogy a fedezetelvonó ügylettel vagyont szerző fél köteles eltűrni, hogy a követelést a rá átruházott vagyonból bírósági végrehajtás útján behajtsák.
Előfordulhat, hogy a fedezetelvonó szerződéssel átruházott vagyon már a szerző félnél sem áll rendelkezésre. Például már ő is tovább ruházta azt egy másik személyre. Ha a szerző fél a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen ruházta át, vagy attól rosszhiszeműen esett el, akkor a követelés jogosultjával szemben a vagyontárgy értékéig teljes vagyonával felel. Az a személy pedig, aki a további ügylettel megszerezte a vagyontárgyat, szintén köteles tűrni a behajtást. Ennek feltétele, hogy az érintett vagyontárgyat maga is ingyenesen szerezte vagy rosszhiszemű volt.
Dr. Szabó Gergely
