Gyakran előforduló jelenség, hogy az egyébként jómódúnak tűnő adós hirtelen vagyontalannak bizonyul, amikor tartozásának behajtására kerülne sor. Így a vele szemben fennálló követelést nem lehet végrehajtani. Mit a teendő, ha a követelésünk fedezetéül szolgáló vagyont az adós időközben másra ruházza mielőtt a végrehajtás során értékesíteni lehetne? Mikor fedezetelvonó egy szerződés?
Mi a fedezetelvonó szerződés?
Fedezetelvonó szerződésnek nevezi a Polgári Törvénykönyv az olyan ügyletet, amellyel valaki a tartozásának fedezetéül szolgáló vagyonát részben vagy teljesen elvonja.
Ebben az esetben tehát az adós egy harmadik személlyel hoz létre olyan ügyletet, ami ahhoz vezet, hogy tartozásának vagyoni fedezete megszűnik. Tipikusan ilyen eset, amikor az adósságba keveredett személy a nevén lévő ingatlant, gépjárművet azért íratja át rokonaira vagy más személyekre, hogy a végrehajtási eljárásban ezeket ne lehessen értékesíteni.
A legtipikusabb fedezetelvonó szerződések tehát azok, amikor az adós vagyonából ténylegesen kikerül az adott vagyontárgy. Történhet ez például adásvétel, ajándékozás útján. Azonban fedezetelvonás megvalósulhat másfajta ügylettel is. Történhet például a vagyontárgyra a harmadik fél részére való zálogjog alapításával. Ennek oka, hogy a zálogjoggal rendelkező harmadik fél az esetleges végrehajtás során meg fogja előzni a többi jogosultat.
Rosszhiszeműen kötött ügylet
A fedezetelvonó ügylet lehet ingyenes (pl. ajándékozás) vagy történhet ellenszolgáltatás fejében is. Ez utóbbi esetben az adós ellenértéket kap attól akivel az ügyletet köti (pl. adásvétel).
Abban az esetben, ha az adós és a vele szerződő fél közötti szerződés ingyenes volt, és ezzel a szerződéssel a harmadik személy követelésének fedezetét elvonták, ez fedezetelvonó szerződésnek minősül. Ez független attól, hogy a szerző fél a fedezet elvonási célról tudott-e.
Abban az esetben, ha az ügyletben ellenérték is szerepelt, a szerződést csak akkor lehet fedezetelvonó jellegűnek tekinteni, ha a vagyont szerző fél rosszhiszemű volt.
Rosszhiszeműségről akkor beszélhetünk, ha az adóssal szerződő személy tudott arról, hogy a szerződést más személy felé fennálló tartozás fedezetének elvonása miatt kötik.
A törvény szerint bizonyos esetekben vélelmezni kell a rosszhiszeműséget. Például olyan esetben, ha valaki hozzátartozójával vagy olyan céggel köt ilyen szerződést, amelyben többségi befolyással rendelkezik. Ez azért fontos, mert ez esetben a vagyont megszerzőnek kell bizonyítania, hogy nem volt rosszhiszemű.
Természetesen a fedezetelvonó szerződés szabályai nem jelentik azt, hogy tartozás esetén nem adhatjuk el semminket, nem ajándékozhatunk. Ha az ügyletre nem rosszhiszeműen kerül sor, ha a szerző fél jóhiszemű volt, akkor nem lehet szó fedezetelvonásról. Még abban az esetben sem fedezetelvonó egy szerződés, ha e cél egyértelműnek látszik, azonban az adósnak van más olyan vagyona, ami megfelelő fedezetet biztosít a tartozásra.
A fedezetelvonó szerződés következménye
Ha egy ügyletről beigazolódik, hogy fedezetvonó jellegű volt, akkor ez azzal a következménnyel jár, hogy az ügylettel vagyont szerző fél köteles eltűrni, hogy a követelést az általa rosszhiszeműen megszerzett vagyonból behajtsák (pl. árverés útján).
Ha pedig időközben e személy már további fedezetelvonási céllal továbbadta a vagyontárgyat, akkor a vagyontárgy értékéig egyéb vagyonával is felel a tartozásért. Az a személy pedig, aki e további ügylettel megszerezte a vagyontárgyat, szintén köteles tűrni a behajtást, ha maga is ingyenesen szerezte a vagyontárgyat, vagy pedig az ügylet során rosszhiszemű volt.
Dr. Szabó Gergely
