Viszonylag gyakran előfordul, hogy egy per során valamelyik peres fél engedély nélkül készített hangfelvétellel szeretné bizonyítani az állításait. Felhasználható-e a titokban készített hangfelvétel a peres eljárásban? Figyelembe veszi-e a bíróság az engedély nélkül készített hangfelvételt a döntés meghozatalakor?
A személyiségi jogok védelme
A képmáshoz és hangfelvételhez való jog természetesen a személyiségi jogok körébe tartozik. Így a törvény védelemben részesíti. Ezeket a jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.
A Polgári Törvénykönyv egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Azaz már pusztán egy titkos hangfelvétel elkészítésével is megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.
Felhasználható-e polgári perben a titkos hangfelvétel?
A polgári perben a bizonyítás egyik alapelve a szabad bizonyítás elve. Ez azt jelenti, hogy a törvényben csak nagyon kevés korlátozás van a bizonyítékokkal kapcsolatban.
A törvény rendszerint nem szorítja keretek közé, hogy a perben milyen bizonyítási eszközök és bizonyítékok használhatóak fel.
Fő szabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A polgári peres eljárásról szóló törvény tehát nem tilalmazza az engedély nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását.
A bírósági gyakorlat is amellett foglal állást, hogy az ilyen hangfelvétel a peres eljárásban annak ellenére felhasználható, hogy az engedély nélküli felvételkészítés személyiségi jogsértést valósít meg. A gyakorlat ezt azzal indokolja, hogy bár mindenkinek joga van a személyes jogok védelmére, e jogát senki sem alkalmazhatja visszaélésszerűen. Márpedig, ha az illető azért hivatkozik a hangfelvétel kapcsán a személyiségi jogainak megsértésére, hogy ezzel a tényállás felderítését akadályozza, esetleg saját hamis állítását leplezze, akkor nem járhat sikerrel. Így nem hivatkozhat erre például az olyan adós, aki a hangfelvételen elismeri, hogy kölcsönt kapott a másik féltől. Ilyen esetben a kölcsön tényének bizonyítására ez a felvétel szolgálna.
Mit tesz a bíróság az engedély nélküli hangfelvétel esetén?
Amennyiben a bírósághoz engedély nélkül készített hangfelvételt nyújtanak be egy perben, akkor mindenekelőtt a bíróság megkérdezi az érintett felet, hogy a felhasználáshoz hozzájárul-e. Amennyiben igen, akkor a hangfelvétel minden további nélkül felhasználható és figyelembe vehető. Ha a válasz nemleges, akkor a bíróság azt is mérlegeli, hogy szükséges-e egyáltalán a hangfelvétel felhasználása. Megnézi, hogy, nem bizonyította-e már a peres fél e nélkül is az állítását, illetve állnak-e rendelkezésére más bizonyítási eszközök is. Ha az eljáró bíróság úgy látja, hogy a hangfelvétel felhasználása mindenképpen szükséges, akkor azt a másik fél engedélye nélkül is fel fogja használni.
Teljesen más a helyzet büntetőügyek esetén, ahol a törvény tiltja az olyan bizonyítékok figyelembe vételét, amelyekhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon jutott.
Kaphat-e sérelemdíjat a sértett?
Mi történik, ha az a személy, akiről a perben felhasznált titkos hangfelvételt készítették beperli a felvétel készítőjét, illetve felhasználóját a személyiségi jogának megsértése miatt?
A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok megsértése miatt járó sérelemdíj megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.
Ebben az esetben a felvételt készítő, felhasználó személy nyilvánvalóan felelősséggel tartozik a jogsértésért. A bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a jogsértés megvalósult-e, és ha igen, annak milyen súlya volt.
Ismert olyan korábbi bírósági ítélet, amely elutasította a hasonló helyzetben pert indító felperes keresetét. Nem állapított meg jogsértést, mivel a személyiségi jogvédelem ilyen módon való gyakorlását visszaélésszerűnek és illetéktelen előnyre törekvésnek ítélte. Tehát a bíróság nyilvánvalóan azt is figyelembe venné ilyen esetben, hogy milyen célból készült a hangfelvétel, és miként került felhasználásra.
Dr. Szabó Gergely
