A polgári perekben nem ritka, hogy valamely fél olyan bizonyítékkal szeretne bizonyítani valamit, ami jogsértőnek minősül. Egy bizonyítási eszköz több okból számíthat jogsértőnek. Ilyen például, ha jogsértő módon hozták létre vagy szerezték meg. Ennek leggyakoribb példája az érintett személy hozzájárulása nélkül készített vagy felhasznált kép vagy hangfelvétel. Az új polgári perrendtartás 2018-tól újraszabályozta bizonyíték felhasználhatóságának szabályait.

A korábbi szabályozás

A polgári peres eljárások korábbi szabályozása nem tért ki külön az olyan bizonyítékok felhasználhatóságára, amelyek valamilyen okból jogellenesnek minősültek.

A régi szabályozás teljes egészében a szabad bizonyítás elvén alapult. Ez azt jelenti, hogy nem került meghatározásra, hogy milyen eszközöket lehet, és miket nem lehet bizonyításra felhasználni a perben.

Így minden olyan bizonyíték felhasználható volt, amely alkalmas volt a perben bizonyítandó tények bizonyítására.

A szabad bizonyítás elvéből kiindulva 2018 előtt lényegében bármely jogsértő bizonyíték felhasználható volt a perben. Attól sem függött, hogy a jogsértéssel érintett a felhasználáshoz utólag hozzájárult-e vagy sem. Így a bíróság figyelembe is vette például a jogsértő módon készített kép és hangfelvételeket is, amennyiben ezek a bizonyításra alkalmasak voltak.

Természetesen a felhasználhatóság korábban nem mentesítette a jogellenes bizonyítékot használó peres felet a jogsértés egyéb negatív következményei alól, mint például a személyiségi jogok megsértésének következményei vagy a kártérítés.

Az új polgári perrendtartás szabályozása

A 2018-tól indult perekben alkalmazandó új polgári perrendtartás külön kitér a jogsértő bizonyítékok perben való felhasználhatóságára.

A korábbi szabályokhoz képest az új szabályozás általános jelleggel mondja ki, hogy jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel.

Ha a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő, akkor a bíróság hivatalból veszi ezt figyelembe, és erről a peres feleket is tájékoztatja. Ha a bizonyíték nem nyilvánvalóan jogsértő, akkor a jogsértő bizonyítékot benyújtó peres fél ellenfele köteles a bizonyíték jogsértő voltát a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni.

Mikor jogsértő a bizonyíték?

Egy bizonyítási eszköz több okból számíthat jogsértőnek.

  • Jogsértő a bizonyítási eszköz, ha jogsértő módon keletkezett. Ilyen például az érintett hozzájárulása nélkül készített kép vagy hangfelvétel.
  • Szintén jogsértő az olyan bizonyítási eszköz, amelyet jogsértő módon szereztek meg. Utóbbi esetben a bizonyíték jogszerűen jött léte, de jogsértő módon jutottak hozzá, például egy dokumentum ellopásával.
  • A jogsértő bizonyítékok között a jogszabály külön kiemeli az olyan bizonyítási eszközt, amit az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével, vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg vagy állítottak elő.
  • Jogsértő az a bizonyítási eszköz is, amely bár jogszerűen jött létre, de a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Ilyen lehet például az engedéllyel készült videofelvétel, amelynek a felhasználásához az érintett nem járult hozzá.

Mikor vehető mégis figyelembe a jogsértő bizonyíték? 

A jogsértő bizonyíték felhasználásának általános tilalma mögött nyilvánvalóan az a meggondolás van, hogy ne bíztassák a perben érintetteket arra, hogy jogsértő bizonyítási eszközöket szerezzenek be vagy használjanak fel.

Ugyanakkor komoly érdekek szólnak amellett is, hogy a jogvitában a bíróság a valóságnak megfelelő, megalapozott és megfelelően felderített tények alapján hozzon döntést. Adott esetben ehhez egy jogsértő bizonyíték is fontos segítséget nyújthat. Ezért a törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a jogsértő bizonyítékot mégis figyelembe vegye.

A törvény alapvetően az eljáró bíróság mérlegelésére bízza, hogy kivételesen figyelembe veszi-e a jogsértő bizonyítási eszközt. Ennek eldöntésekor a bíróságnak az eset összes körülményét mérlegelnie kell.

A bíróság ilyen esetben mérlegeli a jogellenes bizonyítékhoz kapcsolódó jogsérelem sajátosságát és mértékét, továbbá azt, hogy milyen jogi érdeket sért a bizonyítási eszköz. A bíróság figyelembe veszi azt is, hogy a jogsértő bizonyíték a tényállás felderítésére milyen hatást gyakorolna, és milyen egyéb bizonyítékok állnak még rendelkezésre. Például figyelembe vehető lehet egy szóbeli szerződés bizonyítására az engedély nélkül készített hangfelvétel, különösen, ha más bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Egy esetben viszont teljesen kizárja a törvény, hogy a bíróság a jogsértő bizonyítékot figyelembe vegye.

Ha a bizonyítási eszközt az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szerezték meg, illetve állították elő, akkor azt a bíróság köteles mérlegelés nélkül figyelmen kívül hagyni.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: