Felülvizsgáltathatja-e a munkáltató a munkavállaló keresőképtelenségét?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

Az orvos által megállapított keresőképtelenségnek a munkaviszony több területére is hatása lehet, akár a munkavégzési kötelezettséget, a táppénzre jogosultságot vagy a munkaviszony megszüntetését tekintjük. A munkáltatóknál gyakran felmerülő kérdés, van-e lehetősége a keresőképtelenség felülvizsgálatára?

Mit értünk keresőképtelenség alatt?

A keresőképtelenség annak orvos általi igazolása, hogy a munkavállaló valamely meghatározott okból munkáját nem képes ellátni.

A keresőképtelenségnek többféle oka lehet, amelyeket jogszabály határoz meg. Ilyen okok többek között például:

  • betegség,
  • fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási betegség,
  • veszélyeztetett várandósság,
  • 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása.

A keresőképtelenség megállapítására orvos jogosult. Magánorvos nem adhat ki keresőképtelenségi igazolást. A keresőképtelenség megállapítására az egészségbiztosítási alapból finanszírozott egészségügyi intézmény, szerződésben nevesített orvos jogosult. Ilyen például az érintett dolgozó háziorvosa vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes járóbeteg-szakorvos.

Indokolt esetben a keresőképtelenség visszamenőlegesen is megállapítható, rendszerint legfeljebb 5 napra visszamenőleg. Ennél hosszabb időre, visszamenőlegesen legfeljebb 6 hónapra, csak kivételes esetben állapítható meg keresőképtelenség az első és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa által.

Melyek a keresőképtelenség következményei?

  • A keresőképtelenség legalapvetőbb következménye, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Ez természetesen nem mentesíti a dolgozót az alól, hogy keresőképtelen állapotáról a munkáltatót tájékoztassa. Kivételt képez, ha önhibáján kívül nem képes ezt rövid időn belül megtenni, például magatehetetlen állapotban van.

  • A munkavállalót a betegség miatti keresőképtelenség tartamára egy évben 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Erre az időszakra a munkáltató a dolgozót illető távolléti díj összegének 70 százalékát köteles megfizetni. Nem minden esetben jár a keresőképtelen személynek betegszabadság. Nem jár betegszabadság, ha a keresőképtelenséget nem betegség okozza, vagy ha az érintett személy egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja, és nem áll munkaviszonyban.

  • Ha a keresőképtelen személy eleve nem jogosult betegszabadságra vagy annak idejét már kimerítette, akkor táppénzre lehet jogosult.

A táppénz egy egészségbiztosítási ellátás, szemben a betegszabadsággal, amelyet a munkáltató fizet. A táppénz feltétele, hogy az érintettnek legyen fennálló biztosítási viszonya, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére legyen kötelezett.

A táppénz mértéke több tényezőtől függ, elsősorban a jövedelem összegétől. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 60%-a. 2 évnél rövidebb biztosítási jogviszony, vagy kórházi ápolás esetén pedig a táppénz mértéke 50%. A táppénz maximális időtartama 1 év.

  • A keresőképtelenség a munkáltatói felmondásra is hatással van.

A munkáltató a betegség miatti keresőképtelenség fennállása alatt is közölheti munkavállalójával a felmondást. Azonban a felmondási idő ilyenkor legkorábban a keresőképtelenség megszűnését követő napon, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik. Természetesen mindez nem érvényesül a keresőképtelenség alatt közölt azonnali hatályú felmondásnál, mivel ott nincs felmondási idő.

Hogyan vizsgáltathatja felül a munkáltató a keresőképtelenséget?

A fentiekből is kitűnik, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó szabályozás igencsak megnehezítheti a munkáltató dolgát, ha például a keresőképtelenség alatt kíván megválni a dolgozótól. Előfordulhat, hogy a munkáltató nem tartja megalapozottnak az orvosi megállapítást, vagy a felmondás előli menekülésnek tekinti, hogy a munkavállaló betegállományba vonult.

A munkáltatónak lehetősége van a keresőképtelenség felülvizsgálatára. Fontos, hogy a felülvizsgálatot csak a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt lehet kérni. Ha a dolgozó már visszatért a munkába, vagy munkaviszonya már megszűnt, utólag nem kérhető a keresőképtelen időszak felülvizsgálata.

A munkáltató a felülvizsgálat iránti kérelmét a munkavállalót keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához nyújthatja be. A felülvizsgálat kérelmezéskor 15.800,-Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

A felülvizsgálatot végző szakértő főorvos a betegdokumentációban található adatok ismeretében, és indokolt esetben a beteg munkavállaló vizsgálata útján dönt a keresőképtelenség tényleges fennállásáról. A döntéssel szemben a közléstől számított 8 napon belül mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogorvoslattal élhet, és kérheti a döntés felülvizsgálatát.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Címkék: , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége