Márciusban elindult a fogyasztói devizahitelekkel való kötelező elszámolás. Ez alapján a bankoknak el kell számolniuk a fogyasztói kölcsönszerződéseikben alkalmazott árfolyamréssel, valamint a tisztességtelennek minősülő kamat- és díjemelések összegével. Azonban több ügyfelünk is jelezte, hogy olyan tartalmú levelet kapott a pénzintézettől, hogy bár magánszemélyként vásárolta a gépjárművet, de a jármű jellegéből adódóan ő mégsem minősülhet fogyasztónak. Valóban így van-e ez?  Kibújhat-e a bank a devizahitel elszámolás alól?

Ki a fogyasztó a devizahitel elszámolás esetén?

A fogyasztói kölcsön- és lízingszerződések elszámolására vonatkozó törvény meghatározza, hogy az elszámolás tekintetében ki számít fogyasztónak.

A törvény szerint fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

E fogalomnak két lényeges eleme van.

  • Az egyik, hogy a fogyasztó természetes személy, azaz ember. Így tehát a kötelező elszámolás szabályai nem vonatkoznak a cégekre és más vállalkozásokra. Azok e szempontból nem minősülnek fogyasztónak.
  • A másik lényeges elem, hogy a szerződéskötésre milyen célok érdekében került sor. Ha az adott személy – leegyszerűsítve – magáncélból kötötte a kölcsönszerződést, és vásárolta az autót, lakást, egyéb eszközt, akkor a szerződés fogyasztói szerződésnek számít. Ha viszont a szerződést azért kötötte, hogy a kölcsön segítségével megvásárolt eszközzel önálló munkát, rendszeres haszonszerző tevékenységet végezzen, így az eszközt önálló foglalkozása során felhasználja, akkor az illető nem minősül fogyasztónak. Például ilyennek minősülhet, ha valaki az ingatlanvásárlási kölcsönt azért vette fel, hogy a megvásárolt lakást bérbe adja, és lakások bérbeadásával foglalkozzon. A félreértések elkerülése végett ki kell emelni, hogy a foglalkozás körébe eső célból kötött szerződésbe csak az önálló foglalkozás tartozik bele. Tehát semmi esetre sem az, ha valaki munkavállalóként a munkahelyére járt be a gépjárművel.

Mire hivatkozik a pénzintézet?

Az ügyfeleinkhez eljuttatott levelében a pénzintézet arra hivatkozik, hogy a kölcsönszerződés alapján finanszírozott eszköz a jellegéből adódóan nem fogyasztói célt szolgál, így a szerződés nem fogyasztói szerződés.

A bank hivatkozása önmagában azonban nem állja meg a helyét. Nem a kölcsön, ill. lízingszerződéshez kapcsolódó eszköz típusa, jellege határozza meg azt, hogy a szerződés fogyasztóinak minősül-e. A lényeg az, hogy az illető a szerződést milyen célok érdekében kötötte meg.

A megvásárolt eszköz jellegét figyelembe lehet venni a szerződési cél vizsgálatakor. Azonban kizárólag ez alapján eldönteni, hogy egy szerződés fogyasztói szerződés-e, különösen téves és egyoldalú értelmezéshez vezet. Önmagában a megvásárolt eszköz (pl. gépjármű) jellegéből nem lehet egyértelműen a szerződéskötés céljára következtetni.

Például egy kisbuszt használhat egy sokgyermekes család ugyanúgy, mint egy személyszállítással foglalkozó személy. De egy négy-ötszemélyes személyautó nem használható-e ugyanúgy üzletszerű személyszállításra, pl. taxiként? Vagy például egyes platóval, nagyobb raktérrel rendelkező gépkocsikat (pl. pickup-ok, kombik) sokan használtak csak nem gazdasági jellegű magáncélra. Pedig ezek elvben alkalmasak áruszállításra, és sokszor kistehergépjármű besorolást kaptak.

Tehát kizárólag az alapján, hogy a finanszírozott eszköz alkalmas, vagy alkalmas lehetett jövedelemszerző tevékenységre, nem lehet a fogyasztótól megtagadni a törvény által előírt elszámolást.

Mi a teendő?

Ha a pénzintézet az említett okokból megtagadja a szerződéssel való elszámolást, vagy e kötelezettségét bármilyen értesítés nélkül nem teljesíti, akkor a törvény értelmében az ügyfélnek először írásbeli panasszal kell élnie a pénzintézet felé.

A panasz elutasítása esetén, az ügyfélnek a Pénzügyi Békéltető Testülettől kell kérnie, hogy kötelezze elszámolásra a bankot.

Ha a békéltető testületnél is elutasításba ütközik, akkor a testület döntésének megváltoztatását a bíróságtól lehet kérni. Ha az ügyfél fogyasztói minőségére hivatkozik, akkor az eljárásban neki kell bizonyítania, hogy a fentebb említett feltételeknek megfelel.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: