A mindennapi életben a leggyakrabban előforduló szerződések az adásvételi szerződések. Így nem meglepő, hogy a fogyasztóvédelem itt is megjelenik. A törvény adásvétel esetére is tartalmaz külön fogyasztóvédelmi célú előírásokat. Az adásvételen túl a kezességnél és a garanciavállalásnál is találkozhatunk a fogyasztókat védő előírásokkal.
Fogyasztóvédelem adásvétel esetén
A minden szerződésre érvényes fogyasztóvédelmi célú előírásokon túl a Polgári Törvénykönyv tartalmaz kifejezetten az adásvételi szerződésekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályokat.
Amennyiben az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, és az eladó vállalja a dolog eljuttatását a vevőhöz, úgy a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor ő (vagy az általa meghatározott más személy) birtokba veszi a dolgot.
A kárveszély átszállásának időpontja azért fontos, mert miután a kárveszély a fogyasztóra szállt, már főszabály szerint ő köteles viselni a dologban beállt károkat, ha azok más károkozó személyre nem háríthatók át. Fogyasztói adásvétel esetén a törvény viszont kizárja azt, hogy a felek úgy egyezzenek meg, hogy a kárveszély már a dolog átadása előtt átszáll a vevőre. Ez alól egy kivétel van, ha a fuvarozót a vevő bízta meg. Ebben az esetben a kárveszély már a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, feltéve, hogy nem az eladó ajánlotta a fuvarozót.
Adásvétel esetén a fogyasztót védő előírás, hogy az eladó vállalkozás a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb 30 napon belül köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani a megvásárolt dolgot. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak. Külön megállapodás hiányában a vállalkozás számára 30 nap a teljesítési határidő.
Ha az eladó vállalkozás esik késedelembe az adásvételi szerződés teljesítésével, akkor a vevő fogyasztó jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a vevő jogosult a szerződéstől elállni. A vevő, azaz a fogyasztó póthatáridő tűzése nélkül is jogosult a szerződéstől elállni, ha
- az eladó a szerződés teljesítését megtagadta; vagy
- a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni.
Fogyasztóvédelem kezességnél
A kezesség egy olyan biztosíték, amely komoly kötelezettséget ró a kezesre. Ugyanis a kezes teljes vagyonával felel a tartozásért, amennyiben a kötelezett nem teljesíti a tartozását. Ezért a törvény előírja, hogy fogyasztó által vállalt kezesség esetén a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni kell
- a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és
- a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról.
Amennyiben a fenti tájékoztatás nem történik meg vagy nem megfelelő, akkor a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.
A fogyasztó által vállalt kezességi szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért, amennyiben a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony (pl. szerződés) alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet.
Ez a rendelkezés meggátolja, hogy a fogyasztó kezességet vállaljon egy bizonytalan végösszegű tartozásért, amely korlátlanul növekedhetne.
A fogyasztó által vállalt garancia
A fogyasztóvédelem a garanciavállalás esetén is érvényesül.
Fogyasztóval érvényesen nem lehet ún. garanciaszerződést kötni úgy, hogy a fogyasztó vállalja a garanciát. Ezen kívül a fogyasztó nem tehet garanciavállaló nyilatkozatot sem.
A garanciaszerződést nem szabad összekeverni a jótállással, amit garanciának is neveznek. A jótállás a hibás teljesítésért való felelősség körébe tarozik.
A garanciaszerződés egy olyan szerződés, amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogosult részére fizetést teljesít. Például a garantőr vállalhatja, hogy meghatározott dokumentumok vagy igazolások benyújtása esetén kifizetést teljesít egy meghatározott személy részére. A garanciavállalásnak ez a formája leggyakrabban valamilyen szerződéses kötelezettségvállalás teljesítésének bebiztosítására szolgál, hasonlóan a kezességhez. A kezességhez képest a lényeges különbség, hogy a garantőr nem élhet azokkal a kifogásokkal, amelyekkel a kötelezett élhetne a jogosulttal szemben. Ezzel szemben a kezes élhet ugyanazokkal a kifogásokkal, mint amelyekkel az a személy élhetne, akinek a kötelezettségéért kezességet vállalt.
Mivel a garanciavállalás fenti szigorú szabályai túlzott terhet rónának a fogyasztóra, ezért a Polgári törvénykönyv kimondja, hogy amennyiben a garantőr fogyasztó, akkor a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes.
Dr. Szabó Gergely
