Nem is olyan régen adtunk hírt róla, hogy a hosszú, évekig tartó pereskedéseknek talán vége. Tettük ezt azért, mert tavaly januártól életbe lépett egy új szabály, mely jogi személy gazdálkodó szervezetekre vonatkozott és a felek közötti per előtti egyeztetést tette kötelezővé. De tényleg bevált ez a gyakorlatban? Hogyan gyorsít az állam a vállalkozások közötti pereken? Gyorsabb lesz a pereskedés?
Korábban miről szólt a pereskedés?
A peres ügyek szabályait tartalmazó törvény 2009. januártól előírta, hogy a jogi személy gazdálkodó szervezeteknek az egymás közötti vitás ügyeiben meg kell kísérelniük a vita peren kívüli rendezését.
A törvényi rendelkezés alapján a feleknek írásban kellett egymással közölniük az álláspontjukat és bizonyítékaikat is. A lényeg tehát az volt, hogy egy bíróság előtti eljárás előtt az érintett felek pontosan tárják fel és ismertessék egymással, hogy mi az álláspontjuk, és milyen bizonyítékaik vannak annak alátámasztására. A cél ezzel a per elkerülése volt. Hiszen, ha pontosan látja mindkét fél, hogy mit gondol a másik és mit tud bizonyítani, talán elkerülhető a per, és a felek maguk rendezhetik vitás ügyeiket.
Lehetőség volt arra is, hogy a felek egy közös jegyzőkönyvben rögzítsék, hogy miben nem értenek egyet.
Ha jól belegondolunk, ekkor is a felek közötti egyeztetés valósulhat meg, ahol akár a vita is megoldódhat, de legalább az kikristályosodik, hogy miben nem értenek egyet egymással.
Természetesen a fenti előírásnak nem sok értelme lett volna, ha az elmaradásához nem kötnek hozzá valamilyen következményt. Ez is megtörtént, hiszen a bíróság előtt a fentiek megtörténtét igazolni kellett. Ennek hiányában a bíróság a benyújtott kereseti kérelmet anélkül elutasította, hogy érdemben vizsgálta volna, foglalkozott volna vele.
Ez volt tehát a múlt, hiszen az előírás ismét változott.
Melyek a pereskedés új szabályai?
A helyzet áttekintése sok esetben még a szakemberek számára sem egyszerű feladat, hiszen jogszabályok jöttek, majd mentek.
Még 2009-ben megalkotásra került egy olyan új szabályrendszer, melynél teljesen új szabályokat hoztak kifejezetten a vállalkozások közti jogviták rendezése tekintetében 2011. január 1-től alkalmazandóan. Ez a vállalkozások közötti perek esetében szigorúbb szabályokkal, rövidebb határidőkkel működött volna. Továbbra is kiemelten kezelte a per előtti egyeztetést a fentiek alapján. Tartalmazott egy olyan előírást is, mely szerint a vállalkozások közötti peres ügyekben született jogerős ítéletek lényegi részét a Cégközlöny honlapján is közzétették volna.
Az új honatyák azonban ismét változtattak. Hogyan?
Hatályon kívül helyezték a korábbi jövőbeli előírásokat. Vagyis egyelőre nem lesznek új szabályok a vállalkozások közötti perekre.
Ugyanakkor a per előtti kötelező egyeztetést is törölték.
Ezt a következőkkel indokolták: a joggyakorlat nehezen alkalmazható, a jogérvényesítés gyakorlatától idegen szabály, emiatt fölösleges. A 2009. január 1-je óta hatályban lévő per előtti kötelező egyeztetés inkább csak megnehezíti és bonyolítja a felek közötti helyzetet, betartása inkább csak akadályt jelent. Így hatályon kívül helyezése indokolt.
A fentiekkel kapcsolatos vélemények nyilván eltérőek. Ki-ki belátása szerint értékelje. Egy biztos, az új és valóban hatékonyabb vitarendezési szabályok egyelőre még váratnak magukra. Reméljük nem sokáig. Ne feledjük azonban, hogy a viták enélkül is megoldhatóak, a szembenálló feleken múlik, hogy hogyan.
Dr. Kocsis Ildikó
