A házastársi kapcsolat jogi értelemben is az egyik legközelebbi rokoni kapcsolat két ember között. Ezért az egyik házastárs halála esetén a túlélő házastárs megalapozottan számíthat arra, hogy örökölni fog az elhunyt után. Hogyan történhet a házastárs öröklése?
Öröklés végintézkedés vagy törvény alapján
Amennyiben az elhunyt után végintézkedés maradt (pl. végrendelet, öröklési szerződés), akkor az öröklés rendjét a végintézkedés határozza meg.
Így amennyiben az örökhagyó érvényes végintézkedést tett, akkor házastársa a végintézkedésben foglaltaknak megfelelően fog örökölni.
Az örökhagyó megteheti, hogy a végrendeletében akár az egész vagyonát a házastársára hagyja. Ám úgy is rendelkezhet, hogy a vagyonának örököséül más személyt jelöl meg és ezzel a házastársát az öröklésből kizárja. Az öröklésből kizárt házastárs kötelesrész iránti igénnyel élhet.
Abban az esetben, ha az örökhagyó nem hagyott hátra végintézkedést, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv határozza meg.
Ezt nevezzük törvényes öröklésnek. A törvényes öröklés rendje érvényesül az örökhagyó azon vagyontárgyaira is, amelyekre a végintézkedés nem vonatkozott.
Fontos, hogy az örökhagyó házastársa kiesik a törvényes öröklésből, azaz nem örökölhet az örökhagyó után, ha az örökhagyó halálakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Ilyen eset például, ha a házastársak nem váltak el, de már hosszabb ideje külön élnek és egyikük vagy mindkettejük más személlyel él élettársi kapcsolatban. Érdemes szem előtt tartani, hogy ebben az esetben az öröklésből való kiesés csak a törvényes öröklésre vonatkozik, a végintézkedés útján való öröklésre nem. Ha tehát az örökhagyó végintézkedett a házastársa javára és az életközösségük megszűnt, a házastárs a végrendelet alapján még örökölhet.
A házastárs öröklése a leszármazók mellett
Az öröklési ügyek jelentős részében a túlélő házastárson kívül az örökhagyó után leszármazók (gyermekek, unokák stb.) is maradnak. Ebben az esetben végintézkedés hiányában a hagyaték a szülő és a leszármazók között oszlik meg, amennyiben a leszármazók örökölhetnek.
Amennyiben vannak leszármazó örökösök, akkor a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
Például, ha az elhunyt után két gyermek és a házastárs maradt, akkor a közösen lakott lakásból az örökhagyó tulajdonrészét a gyermekei öröklik egymás között egyenlő arányban. A házastársa pedig ezeken a tulajdonrészeken holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.
A közösen lakott lakáson túl sokszor marad az örökhagyó után más vagyontárgy is. Például gépkocsi, bankszámla, további ingatlan.
A közösen lakott lakáson (és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon) túl az örökhagyó hagyatékának többi részéből az özvegyet egy gyerekrész illeti meg.
Az előbbi példánál maradva, ha a közösen lakott lakáson túl a hagyatékban további ingatlan és egy gépjármű maradt, akkor két leszármazó örökös mellett ezekből a házastárs 1/3 tulajdonrészt örököl. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a hagyatéki terhek, például az örökhagyó adóssága, tartozásai is átszállnak az örökösökre, így a házastársra is.
A hagyatéki eljárás során az örökösöknek van lehetőségük arra, hogy a törvényes öröklés rendjétől eltérve másképp osszák fel a hagyatékot. Például megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítanak a túlélő házastársnak.
Házastárs öröklése szülők mellett
Amennyiben az örökhagyónak nincs leszármazója vagy a leszármazó nem örökölhet, az nem jelenti automatikusan, hogy mindent egyedül a házastárs örököl. Ekkor ugyanis, ha az elhunyt szülei élnek és örökölhetnek, akkor a házastárs a szülőkkel együtt örököl.
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, akkor az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
A hagyaték többi része pedig úgy oszlik meg a házastárs és a szülők között, hogy a fele részt a házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.
Ha csak az egyik szülő örökölhet (mert a másik szülő elhunyt vagy más okból kiesett), akkor a kiesett szülő örökrésze egyenlően oszlik meg a másik szülő és az örökhagyó házastársa között.
Mikor örökölhet egyedül a házastárs?
A házastárs csak akkor örököl egyedül, ha az örökhagyó után leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet. Azonban még e főszabály alól is van kivétel.
Az ági vagyonnak minősülő hagyatékot nem a házastárs, hanem az ági örökös örökli (pl. örökhagyó testvére), ha van ilyen. Ez esetben az ági vagyonon a házastárs haszonélvezeti jogot örököl.
Ági öröklésről akkor lehet szó, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös (pl. a házastárs egyedül örököl). Ági vagyonnak az a vagyon számít, ami az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult. Szintén ági vagyon a testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.
Dr. Szabó Gergely
