Körbetartozás? A hitelező egyben adós is, és az adós is hitelező? Ki követelhet először? Ki mennyivel tartozik? Beszámítható-e a követelés a tartozásba?
Mi a beszámítás?
Beszámításról akkor beszélhetünk, ha nem csupán az adós tartozik a hitelezőnek, hanem a hitelező is az adósnak. Ilyen esetben az adós tartozásába a hitelező vele szemben fennálló tartozása jogszerűen beszámítható, és így a beszámítás mértékéig a követelések kölcsönösen megszűnnek.
Nézzük mindezt egy példán!
Péter tartozik Bélának 1.000 Ft-tal, de Béla is tartozik egy másik szerződés alapján Péternek 400 Ft-tal. Ebben az esetben Péter beszámíthatja a 400 Ft-os követelését. Így már csak 600 Ft-tal tartozik Bélának, vagyis Péter a fennálló követelése beszámításával 600 Ft-ra csökkentheti tartozását.
A beszámításhoz kell a hitelező engedélye?
A beszámítás, az adós olyan nyilatkozata, amivel bejelenti a hitelezőnek, hogy a tartozását nem fizeti ki ténylegesen, mert a hitelező vele szemben fennálló tartozását beszámítja, vagyis azt nem követeli többé. Egyfajta jogi adok-kapok történik.
A beszámítási nyilatkozathoz nem kell a hitelező engedélye. Ha a jogszabályi feltételek fennállnak, jogszerűen jár el az adós.
A nyilatkozat mind peren kívül, mind perben megtehető. Fontos, azonban, hogy az valóban eljusson a hitelezőhöz, arról tudomást szerezzen.
Jogszerű a beszámítás, ha a hitelező és adós tartozása nem egyforma?
Ha az adós tartozása több, mint a hitelező felé meglévő követelése, akkor a különbözet megmarad, amit továbbra is teljesítenie kell.
Mint a fenti példában is látszik, Péternek továbbra is maradt 600 Ft összegű tartozása.
Mikor jogos a beszámítás?
A beszámításnak több előfeltétele is van, melyet törvény rögzít.
- Az egyik, hogy az adós beszámítandó követelése a hitelezővel szemben álljon fenn, az lejárt és az adós tartozásával egynemű legyen.
Mit jelent az, hogy egynemű? Ez annyit tesz, hogy egymással összehasonlíthatónak kell lenniük a követeléseknek. Vagyis ha Péter almával tartozik Bélának, Béla pedig kenyérrel Péternek, akkor nem beszélhetünk beszámításról.
A beszámítás tipikus esete, amikor pénzköveteléseket számítanak be egymással szemben, ahol az egyneműség követelményének a követelések mindig megfelelnek. Mindegy ugyanis, hogy melyik bankjegyet, pénzérmét kapjuk, vagy adjuk.
- Ugyancsak előfeltétel, hogy a beszámítandó követelés lejárt legyen. Olyan követelést, ami csak később válik lejárttá, nem tudunk beszámítani.
Vagyis, ha az adós tartozása már lejárt, de a hitelezőnek később kölcsön adott pénzt még nem kellene a hitelezőtől visszakapnia, annak a határideje még nem járt le, akkor nem beszélhetünk beszámításról.
A körbetartozások egy része a beszámítás eszközével oldható meg.
Dr. Kocsis Ildikó
