A gazdasági élet szereplői túlnyomó részben a gazdasági társaságok. Döntéseik sok emberre vannak hatással, üzleti partnerekre, munkavállalókra és azok családjaira, és még hosszan sorolhatnánk. Fontos tehát, hogy megalapozott, jó döntések alapján működjenek. De hogyan dönthet egy cég?

A cég döntése

Természetesen a döntések tartalmát tekintve nem tudunk minden esetre kiterjedő támpontot adni. Arra vonatkozóan azonban igen, hogy milyen módon lehet érvényes döntést hozni.

A gazdasági társaságok működéséhez szükséges szabályok nagy része a gazdasági társaságokról szóló törvényben van lefektetve. Itt találhatjuk meg azokat a szabályokat, hogy miben, ki és milyen alakszerűségek mellett hozhat döntést.

Döntés a Kft-ben

A társaságot érintő legfontosabb kérdésekben a taggyűlés dönthet. Ilyen például

  • a számviteli beszámoló jóváhagyása,
  • osztalékelőleg fizetésének elhatározása,
  • pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,
  • az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  • a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  • a társasági szerződés módosítása,
  • tőke felemelés vagy leszállítás és még hosszan sorolhatnánk.

A törvény azonban nem csak azt írja elő, hogy miben dönthet, vagy miben kell a taggyűlésnek döntenie. Azt is szabályozza, hogy mindezt hogyan teheti meg.

Pontos szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy ki és hogyan hívhatja össze a taggyűlést, milyen módon történik a szavazás, hogyan hozható meg egy-egy döntés.

A terjedelemre tekintettel a részletszabályokat nem tudjuk mindenre kiterjedően ismertetni, csupán néhány példát nézünk meg.

Mikor határozatképes a taggyűlés?

Egy taggyűlés akkor hozhat érvényesen határozatot, ha a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Ettől a tagok a társasági szerződésben el is térhetnek, hiszen úgy is dönthetnek, hogy ennél nagyobb részvételi arányt írnak elő.

De még ettől is el lehet térni. A törvény megengedi, hogy a tagok döntése alapján a határozatképességre vonatkozó szabályok ne minden esetben legyenek irányadóak, csak akkor, ha olyan kérdésben kellene döntést hozni, ahol a leadható szavazatok legalább háromnegyedes többségére van szükség annak elfogadásához.

Ki hívhatja össze a taggyűlést?

A fő szabály az, hogy a taggyűlést az ügyvezető híhatja össze.

Itt is dönthetnek azonban úgy a tagok a társasági szerződésben, hogy másnak is legyen összehívási joga. Törvény is ad meg olyan speciális eseteket, amikor más hívhatja össze a taggyűlést.

Hol tartható meg a cég taggyűlése?

Fő szabály szerint a társaság székhelyén vagy telephelyén tartható meg a taggyűlés.

Azonban itt is van lehetőség arra, hogy a tagok másként döntsenek a helyszínt illetően.

Mi igazolja a taggyűlés megtartását és a meghozott határozatokat?

A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Ez az ügyvezető feladata. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a taggyűlésen milyen határozatokat hoztak meg a tagok.

Ezzel azonban nincs vége, hiszen a törvény előírja, hogy az ügyvezetőnek határozatok könyvét kell vezetnie, amiben pontosan és nyomon követhetően kell feltüntetni valamennyi, a társaság által meghozott határozatot.


Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: