Az előző cikkünkben bemutattuk, hogy 2022. január 1-jétől mikor van lehetősége a peres félnek belföldön vagyoni elégtételt igényelni elhúzódó polgári per esetén. Hogyan érvényesíthető az elhúzódó per miatti vagyoni elégtétel iránti igény a bírósággal szemben?
Kivel szemben érvényesíthető az igény?
A vagyoni elégtétel iránti igényt a peres fél az elégtétel alapjául szolgáló bírósági eljárásban elsőfokon eljárt bírósággal szemben érvényesítheti.
Ez abban az esetben is így van, ha az elégtételre okot adó késlekedés a másodfokú bíróság eljárása során következett be.
Amennyiben az elsőfokon eljárt bíróság járásbíróság (vagy Budapesten: kerületi bíróság) volt, akkor az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amelynek illetékességi területén az elsőfokon eljárt járásbíróság található. Például: ha elsőfokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság járt el, akkor az igényt a Fővárosi Törvényszékkel szemben kell érvényesíteni.
Ki dönt az elhúzódó per miatti elégtételről?
A vagyoni elégtétel iránti igényről szintén bíróság dönt. Természetesen nem az a bíróság, amely az alapjául szolgáló bírósági eljárásban érintett volt.
A Debreceni Törvényszék illetékes a Fővárosi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla vagy a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén. A Pécsi Törvényszék illetékes a Győri Ítélőtábla vagy a Debreceni Ítélőtábla területén található törvényszékkel szembeni ügyekben.
Milyen határidőn belül lehet vagyoni elégtételt kérni az elhúzódó per miatt?
Ha a peres fél jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban kíván vagyoni elégtételt igényelni, akkor az erre irányuló eljárást a bírósági eljárást befejező jogerős határozat kézhezvételétől számított 4 hónapos határidőn belül indíthatja meg.
E határidő jogvesztő. Elmulasztása esetén a fél már nem élhet a vagyoni elégtétel iránti igényével.
A vagyoni elégtétel iránti igény nem csak jogerősen befejezett, hanem folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető.
Folyamatban lévő eljárás esetén erre csak akkor kerülhet sor, ha a bírósági eljárás vagy egy adott szakaszának időtartama meghaladta a törvényben meghatározott észszerű időtartamot.
Egyazon eljárás alatt többször is van lehetőség vagyoni elégtételt kérni. Ebben az esetben, ha a bíróság az eljárás meghatározott szakasza tekintetében már jogerősen vagyoni elégtételt ítélt meg, akkor a határozat jogerőre emelkedésétől számított legkorábban 1 év elteltével lehet ismételten vagyoni elégtétel iránti igényt benyújtani.
Hogyan zajlik az eljárás?
A vagyoni elégtétel iránti eljárás nemperes eljárás.
Az illetékes ítélőtábla az okiratok alapján hoz döntést. Tehát tanúbizonyításnak, szakértői bizonyításnak vagy más bizonyítási eszköz alkalmazásának nincs helye.
A törvény szigorú és rövid határidőket szab a vagyoni elégtétel iránti igény elbírálására. Meglehetősen visszatetsző lenne, ha a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos elégtételről szintén egy másik hosszadalmas eljárásban döntene csak a bíróság. A bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje ilyen ügyekben főszabály szerint legfeljebb 15 nap. Az egyes eljárási cselekményeket (például a benyújtott kérelem megvizsgálását) e határidőn belül kell elvégeznie a bíróságnak.
A bíróság hivatalból intézkedik a vizsgálandó bírósági eljárás szükséges ügyiratmásolatainak beszerzése iránt. A bíróság hivatalból megvizsgálja azt is, hogy volt-e vagy van-e folyamatban a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárás. Szükség esetén pedig intézkedik az eljárás adatainak beszerzéséről.
A bíróság megvizsgálja a vagyoni elégtétel iránti kérelmet. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálatra alkalmas, a bíróság a kérelmet kézbesíti a kérelmezettnek. A kérelmezett az a törvényszék, amely ellen a fél a kérelmet benyújtotta. A kérelem kézbesítésével egyidejűleg a bíróság felhívja a kérelmezettet, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül terjessze elő elleniratát. Az ellenirat benyújtására előírt határidőt a bíróság kivételesen, legfeljebb 15 nappal hosszabbíthatja meg.
A bíróságnak az ellenirat beérkezését követő 3 hónapon belül az eljárást befejező érdemi határozatát meg kell hoznia.
A bíróság az ellenirat beérkezése után további nyilatkozattételre, illetve okirat csatolására is felhívhatja a kérelmezőt és a kérelmezettet.
Hogyan dönti el a bíróság az igényt?
A bíróság a beszerzett okiratok és nyilatkozatok alapján megállapítja a bírósági eljárás ésszerű időtartamát. Azt is megállapítja, hogy az adott eljárás vagy eljárási szakasz figyelembe vehető ideje ezt az időtartamot meghaladta-e.
A bíróság ennek alapján dönt, hogy a kérelmezőnek jár-e vagyoni elégtétel, és milyen összeg.
A bíróság az adott eset körülményeitől függően az észszerű időtartamot a törvényben meghatározottnál rövidebb időtartamban is meghatározhatja. A törvényben rögzített időtartamnál hosszabb időben csak akkor határozhatja meg az észszerű időtartamot, ha a perújítási eljárást is hozzá kell számítani a bírósági eljárás időtartamához.
A bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartamába nem számítható bele az az eljárás előrehaladását nem szolgáló időtartam, amely a kérelmező érdekkörében felmerült, elhárítható ok miatt, szükségtelenül telt el. Tehát ha például a kérelmező fél hibájából, késlekedése miatt nem haladt a per, akkor ezt az időtartamot az eljárás idejébe nem számítják bele.
A vagyoni elégtétel ügyében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a másodfokú bíróság (jelen esetben a Kúria) 45 napon belül bírálja el.
Dr. Szabó Gergely
