Először is senkit ne zavarjon meg, hogy ma már a sárga csekk sem mindig sárga. Időközben ugyanis megszületett a fehér csekk is. Míg a sárga csekk hivatalos neve a „készpénzátutalási megbízás”, addig a fehér csekket „postai számlabefizetési megbízás” névre keresztelték. Ettől azonban még ugyanaz a szabály vonatkozik rájuk, már ami a befizetést illeti. Az egyszerűség kedvéért továbbra is sárga csekként emlegetem majd e mindenki számára ismerős papírdarabot. Kérem, hogy ez alatt a fehér színű példányokat is tessék érteni. A sárga csekk néha becsapós lehet… De miért is? Mire figyeljünk, ha sárga csekken fizetjük a gázt, villanyt, vizet, vagy akár a telefont? Mikor járhat késedelmi kamat?

A sárga csekk még mindig jelentős

A Magyar Nemzeti Bank 2009-es tanulmánya szerint a közüzemi számlák több, mint 65 %-a sárga csekken került befizetésre 2008-ban. Bár ez a szám – köszönhetően az elektronikus kor elektronikus számlarendszereinek – azóta már minden bizonnyal csökkent, 2013-ban még mindig több ezer milliárd forint folyt át a postai ügyintézők kezén a sárga csekkes fizetéseknek köszönhetően.

Hogyan működik a sárga csekk?

Ahhoz, hogy valamilyen negatív hatást, hátrányt elkerüljünk, mindig ismernünk kell az adott terület működését. Így van ez a sárga csekkek esetén is.

Mi a folyamat, ha sárga csekken fizetünk?

Anélkül, hogy részletes és bonyolult leírásba kezdenék, csak a lényegre szorítkozok. Arra, ami fogyasztói szempontból fontos. Amikor a postán befizetjük a sárga csekket, akkor azt a posta megfelelő rendszerben nyilvántartja, továbbítja és végül a szolgáltató részére kerül megfizetésre az az összeg, amit fogyasztóként kifizettünk. Így van ez a fehér csekk esetében is, bár a két rendszer nem teljesen ugyanaz. A csekkbefizetésnél befizető szempontjából azonban nincs eltérés.

A lényeg, hogy amit a postán befizetünk, a posta szabályzata alapján 2 munkanap múlva landol a szolgáltatónál. Erre kell figyelnünk kell, ha nem akarunk többet fizetni a villanyért, mint amennyibe az ténylegesen kerül.

A késedelmi kamat mindenkinek jár

Azt talán mindenki tudja, hogy ha egy fizetési kötelezettség késve kerül teljesítésre, akkor a törvény alapján késedelmi kamat terheli a késve fizetőt.

A késedelmi kamat mindenképpen jogszerűen jár. Nem függ attól, hogy tehetünk a késésről, vagy teljesen vétlenek voltunk benne.

Így tehát nem az a kérdés, hogy miért késik valaki a fizetéssel, hanem az, hogy mikortól, mennyit és mindezért mennyi késedelmi kamatot kell megfizetnie?

A trükkös fizetési határidő

A fizetési határidő minden számlán szerepel, így az sem kérdés, hogy mikorra kell teljesíteni a fizetést.

A kérdés az, hogy mi számít a fizetés teljesítésének: amikor a postán befizetjük a csekket, vagy amikor a befizetett csekk alapján a pénz a szolgáltatónál megjelenik?

Bár már nem új a szabály, mégsem biztos, hogy mindenki előtt ismert. Még inkább az nem biztos, hogy mindenki az új szabály alapján gondolja végig fizetendő csekkjeinek optimális idejét.

2010. május 1-től a jogszabályi előírás szerint egy csekk befizetésével akkor tekinthető jogi értelemben is teljesítettnek a díjfizetés, amikor a szolgáltatóhoz megérkezik a pénz. Vagyis nem az számít, hogy mikor adjuk fel a csekket a postán.

Bár van már olyan csekk, melyen a postai feladás dátumát is feltüntetik, még mindig akad olyan is, ahol a csekken a fizetési határidő megjelölése szerepel. Márpedig, ha a fizetési határidőt vesszük figyelembe és csak aznap ballagunk el a postára befizetni a csekket, akkor bizony már elkéstünk, és a késedelmi kamat jogszerűen követelhető rajtunk.

Meddig követelhető a késedelmi kamat?

Gondolhatnánk, hogy ugyan már mi az a két nap? Ki az, aki két napi késedelmi kamatot követel majd, ami mondjuk 10-20 forint?

Igen, egy-egy csekk esetén lehet, hogy csak néhány forint késedelmi kamat jár majd a szolgáltatónak, ám a havi néhány forint évek alatt bizony már érezhető összeggé cseperedhet.

A késedelmi kamat követelés pedig 5 évre visszamenőleg minden gond nélkül érvényesíthető.

Így bizony mi fogunk a legjobban meglepődni, amikor váratlanul több száz, vagy ezer forinttal nő meg az egyik számla összege. Ezt elkerülhetjük, ha a csekket nem a feltüntetett fizetési határidő napján, hanem azt 2-3 nappal előbb fizetjük ki. Nekünk kell hát fejben átkódolni a fizetendők határidejét. Egy idő után a lényeg ugyanaz lesz. Persze könnyebb lenne, ha a feltüntetett fizetési határidő tényleg a fizetés határidejére vonatkozna.


Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: