A cégek mindennapi működéséhez nélkülözhetetlen, hogy legyen a cég képviseletében eljáró személy. Ezt a szerepet alapesetben egy vagy több vezető tisztségviselő tölti be. Azonban a képviselettel járó feladatok sokrétűsége vagy a cég szervezetének mérete miatt is előfordulhat, hogy a vezető tisztségviselő nem tudja a cég folyamatos képviseletét ellátni. Hogyan lehet a munkavállaló a cég képviselője?
A törvényes képviselet
A cég képviseletét rendszerint a törvényes képviselő látja el. Kft. és bt. esetén ez az ügyvezető, rt. esetén az igazgatóság elnöke vagy tagja, míg zrt. esetén a vezérigazgató.
A törvényes képviselő az a személy, aki a cég nevében eljárhat harmadik személyekkel kapcsolatban (pl. szerződéskötés során), valamint hatóságok, bíróságok előtt.
A vezető tisztségviselő képviseleti joga általános. Ez azt jelenti, hogy kiterjed minden olyan ügyre, amely nem tartozik a cég alapító tagjának vagy legfőbb szervének (pl. taggyűlés, közgyűlés) a hatáskörébe. A vezető tisztségviselő hatáskörét még a cég legfőbb szerve sem vonhatja el. Azaz nem dönthet, és nem járhat el a cég képviselője helyett olyan ügyekben, amelyek a vezető tisztségviselő hatáskörébe tartoznak. A vezető tisztségviselő írásban a céget cégjegyzés útján képviseli. A cégjegyzési jog lehet önálló vagy együttes. Együttes cégjegyzéskor a vezető tisztségviselő cégjegyzési jogát egy másik cégjegyzésre jogosult személlyel együtt gyakorolhatja.
Amikor a cég képviselője munkavállaló
A cég vezető tisztségviselője a feladatát munkaviszonyban is elláthatja. Ám a képviseleti joga ebben az esetben sem a munkaviszonyon alapul, hanem a vezető tisztségviselővé való megválasztásán, kijelölésén.
- A jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a cég képviseletére más munkavállalók is jogot kapjanak. Ezt szervezeti képviseletnek is nevezzük.
- A cég legfőbb szervének joga van arra, hogy egy vagy több cégvezetőt nevezzen ki. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a tevékenységét a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján végzi. Feladata a vezető tisztségviselők munkájának segítése és a cég működésének irányítása. A cégvezető felruházható általános képviseleti joggal, de ettől még nem válik vezető tisztségviselővé. Munkáját továbbra is a vezető tisztségviselőnek alárendelve végzi.
- Az általános hatáskörrel rendelkező cégvezető mellett a cég legfőbb szerve vagy a legfőbb szerv felhatalmazása alapján az ügyvezetés korlátozott hatáskörű cégvezetőket is kinevezhet, akik a társaság telephelyein és fióktelepein tevékenykednek.
- A vezető tisztségviselőn és a cégvezetőn túl is létrehozhat a cég a saját szervezetén belül olyan tisztséget, amely képviseleti joggal jár. Ebben az esetben a társaság létesítő okiratában (pl. társasági szerződés, alapszabály) vagy a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hogy melyek azok a tisztségek, amelyekben a munkavállalók képviseleti joggal rendelkeznek.
- Előfordulhat, hogy a cég olyan szervezeti egységgel rendelkezik (például önálló iroda, gyáregység, kirendeltség, telephely) amelynek saját vezetője van, de maga a szervezeti egység a létesítő okirat alapján önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Ebben az esetben a szervezeti egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben az egység vezetője is a cég képviselője, még pedig önállóan.
- A cég munkavállalója olyan módon is kaphat képviseleti jogot, hogy a cég ügyvezetését ellátó személy vagy szerv (pl. ügyvezető, igazgatóság) ruházza fel a cég képviseletének jogával. Az ügyvezetés írásbeli nyilatkozattal felruházhatja a munkavállalót képviseleti joggal az ügyek meghatározott csoportjára nézve. Fontos, hogy az ügyvezetés által kijelölt munkavállaló képviseleti joga nem lehet általános. Azaz nem vonatkozhat a cég minden ügyére, hanem csak bizonyos, a kijelölésben körülírt ügycsoportra. E képviseleti jogot a munkavállaló nem gyakorolhatja önállóan, hanem mindig csak az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező másik személlyel (másik kijelölt munkavállalóval) együttesen.
A munkavállaló, mint meghatalmazott
A munkavállaló nem csak szervezeti képviselőként, hanem meghatalmazottként is eljárhat a cég ügyében. Ennek azonban fontos korlátja, hogy a cég képviseletére általános jellegű meghatalmazás érvényesen nem adható a munkavállalónak.
Így például nincs arra lehetőség, hogy az ügyvezető a nyaralása idejére meghatalmazást adjon a cég munkavállalójának, hogy távollétében a cég képviseletében teljes körűen járjon el. A munkavállalónak adott meghatalmazás mindig meghatározott ügyben való képviseletre szólhat. Például arra, hogy egy adott szerződés megkötésénél járjon el a társaság képviseletében.
Fontos tudni, hogy a munkavállalónak érvényesen csak a cég vezető tisztségviselője adhat meghatalmazást. Más képviseletre jogosult személy, például a cégvezető vagy más szervezeti képviselő a saját képviseleti jogát nem ruházhatja át másra.
Dr. Szabó Gergely
