Hogyan történik a hagyaték felosztása az örökösök között, ha az örökhagyó után többen örökölnek? Kötelesek-e az örökösök a végintézkedésben vagy a törvényben foglaltak szerint felosztani a hagyatékot vagy ettől eltérően is osztozhatnak?
Öröklés több örökös által
Az elhunyt személy után az öröklés rendjét az örökhagyó végintézkedése vagy ennek hiányában a törvény határozza meg. Az öröklés az örökhagyó halálával történik, tehát a hagyaték ekkor száll át az örökösre.
Ha az örökhagyó után több örökös maradt, akkor az örökhagyó halálával ők is megszerzik a hagyatékot, de a hagyaték felosztásáig a hagyatéki vagyon közösen illeti meg őket.
Az örököstársak közösségére általánosságban a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy például a hagyaték egészét egyik örököstárs sem idegenítheti el vagy terhelheti meg a többiek hozzájárulása nélkül. Amennyiben az örökhagyó hagyatékában követelés is szerepel, akkor e követelésre különleges szabályok vonatkoznak. A hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére érvényesíthető, és az adós csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet.
Az örököstársak közössége mindaddig fennmarad, amíg a hagyaték közöttük felosztásra nem kerül.
A hagyaték felosztása
A hagyaték örökösök közötti felosztását nevezzük hagyatéki osztálynak.
A hagyatéki osztályt megelőzően meg kell határozni az egyes örökösökre eső örökrészt. A hagyatéki vagyonba tartozó vagyonelemeket ennek megfelelően kell felosztani az örökösök között.
Az örökhagyó a végintézkedésében meghatározhatja a hagyatéki osztály módját. Például rendelkezhet arról, hogy a hagyaték felosztása egyes vagyontárgyak tekintetében az örökösnek való kidadással történik, míg más vagyontárgyakon közös tulajdon jöjjön létre.
Amennyiben a hagyaték felosztásának módjáról az örökhagyó nem rendelkezett, akkor a hagyatéki osztályra a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A hagyaték felosztása során sokszor előfordul, hogy egyes vagyontárgyakat – különösen ingatlanokat – nem lehet természetben megfelelően elosztani az örökösök között. Ilyen esetben e vagyontárgyakon közös tulajdon alakul ki.
Az osztályos egyezség
A hagyaték felosztásakor az örökösöknek nem kötelező az örökhagyó végintézkedésére vagy a törvény általános szabályaira hagyatkozniuk. Az örökörök megtehetik, hogy egymás között megegyeznek a hagyatéki vagyontárgyak felosztásáról. Ezt az egyezséget hívják osztályos egyezségnek.
Az osztályos egyezség hasznos lehet például olyan esetben, ha több ingatlan szerepel a hagyatékban, amelyen az öröklés folytán közös tulajdon jönne létre. A közös tulajdon később számos problémát és vitát szülhet az örökösök között, akár az ingatlanok fenntartását, költségeit, akár az ingatlan további hasznosítását illetően. Ennek elkerülése érdekében az örökösök az ingatlanokat az osztályos egyezségben úgy is feloszthatják, hogy minden örökös saját, önálló ingatlant örököl, ha lehet. Így nem jön létre többszörös közös tulajdon. Természetesen az ilyen egyezség feltétele, hogy az értékviszonyokat megfelelően ki lehessen egyenlíteni a felosztás során.
Osztályos egyezség akkor is köthető, ha az örökhagyó után végrendelet maradt. Tehát osztályos egyezségben az örökösök eltérhetnek az örökhagyó végakaratától, és a hagyatéki osztálynak a végrendeletben meghatározott módjától is.
Fontos, hogy osztályos egyezséget, csak az örökösök köthetnek egymással. Nem osztályos egyezség, ha az örökösök a hagyatéki hitelezővel vagy más, nem örökös személlyel kötnek megállapodást.
Az osztályos egyezség kizárólag a hagyatéki vagyonra vonatkozhat.
Osztályos egyezség során mindegyik örökösnek részesednie kell a hagyatékból. Annak nincs jelentősége ebből a szempontból, ha az örökös csak kis részben kap a hagyatékból a többi örököshöz képest. Nem minősül osztályos egyezségnek, ha valamely örökös egyáltalán nem részesül a hagyatékból. Az ilyen megegyezés más ügyletnek számíthat, például ajándékozásnak.
Dr. Szabó Gergely
