A felek között kölcsönösen fennálló követelések esetén felmerülhet, hogy a tartozás teljesítése beszámítással történjen. Beszámításra elsősorban pénzkövetelések esetén kerülhet sor, de nem kizárt más követelések beszámítása sem. Hogyan lehetséges a követelések beszámítása?
A követelések beszámítása, mint a teljesítés egyik módja
A beszámítás a követelések teljesítésének sajátos módja.
Akkor van lehetőség beszámításra, ha a feleknek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben a fél a tartozását úgy is teljesítheti, hogy a másik féllel szemben fennálló követelését a másik féllel szemben fennálló tartozásába beszámítja.
Természetesen nem kötelező beszámítással teljesíteni. A fél úgy is dönthet, hogy kifizeti a pénztartozását akkor is, ha neki is van pénzkövetelése a másik féllel szemben.
A beszámítás következménye, hogy a beszámított követelés erejéig a tartozást megszünteti.
Ez azt jelenti, hogy ha a beszámított követelés és a tartozás nem azonos mértékű, akkor a beszámítást követően a fél követelése vagy tartozása részben fennmarad, függően attól, hogy a beszámított követelés vagy a tartozás volt-e több.
A saját követelést a másik félhez intézett nyilatkozattal lehet beszámítani.
Tehát önmagában nem elegendő, ha feleknek kölcsönös lejárt követelései vannak egymással szemben, de egyik fél sem tesz nyilatkozatot a beszámításról. A beszámítás egyoldalú nyilatkozattal történik, ezért nem szükséges, hogy a másik fél azt elfogadja, ahhoz hozzájáruljon.
A beszámításra való alkalmasság
Beszámításra nem minden követelés alkalmas.
Beszámítani lejárt, azaz esedékessé vált követelést lehet.
Ha tehát a fél pénzkövetelésének a fizetési határideje még nem járt le, akkor nincs lehetősége arra, hogy a másik féllel szemben fennálló tartozásába beszámítsa. A követelését akkor számíthatja be, ha a fizetési határidő lejárt és a másik fél nem teljesített.
A másik alapvető szabály, hogy beszámítani egynemű követeléseket lehet.
Az esetek nagyon nagy többségében pénzkövetelés beszámítása történik a pénztartozással szemben. Nem lehetséges ugyanakkor, hogy a pénztartozásába a kötelezett ne pénzkövetelést, hanem más típusú követelést számítson be. Például áru átadására vonatkozó követelést, mert ez a pénztartozással nem egynemű.
Korlátok a követelések beszámítása során
- Elévült követelés is felhasználható beszámításra? Ha a fél követelése elévült, akkor abban az esetben lehet beszámítani a fél tartozásával szemben, ha a követelés elévülése a tartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be.
- Ha a követelést végrehajtható okirat vagy egyezség határozza meg, akkor ebbe csak ugyanilyen tartozás számítható be. Ha például valakivel szemben a pénztartozása miatt bírósági végrehajtás folyik, akkor ebbe a tartozásába csak a másik féllel szemben fennálló olyan pénzkövetelését számíthatja be, amelyről szintén végrehajtható okiratot (pl. végrehajtási lap, végrehajtási záradék) állítottak ki. Ugyanez a szabály akkor is, ha a követelést közokiratba foglalták. Például közjegyzői okiratba foglalt szerződésből eredő tartozásba csak olyan követelés számítható be, amely szintén közokiraton alapul.
- Korlátozott a beszámítás lehetősége végrehajtás alól mentes követelések esetén is. Ezek olyan követelések, amelyek a törvény szerint végrehajtás alá nem vonhatók (pl. a rokkantsági járadék, a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével). A végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan tartozást lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered. Ennek leggyakoribb esete, ha túlfizetés történik és a túlfizetés miatt visszafizetendő összeg beszámítható a következő havi járadékkal szemben.
- Léteznek olyan esetek, amikor a beszámítást a törvény kizárja. Beszámításnak nincs helye tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, kivéve a túlfizetés esetét. Nem lehet beszámítással élni a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
- Kizárt a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés beszámítása. Ezért nem számítható be például a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés. Ugyanis ennek bírósági úton való érvényesítését a törvény kizárja.
Dr. Szabó Gergely
